Mohammed Morszi egyiptomi elnök leváltását követelő tüntetők lepték el az ország nagyvárosait hétfőre virradó éjjel, a megmozdulások több helyen erőszakba fulladtak. Kairóban százezrek vonultak a Tahrír térre és az elnöki palotához, amire a 2011-es arab tavasz óta nem volt példa. Sokan gyűltek össze Morszi elnök pártja, a Muszlim Testvériség kairói székháza előtt is, amelyet hétfőn megrohamoztak és felgyújtottak.
A tüntetők a gazdasági nehézségek és a közbiztonság romlása miatt vonultak az utcára az elnök távozását követelve, aki vasárnap egy éve lépett hivatalba. Az al-Ahram angol nyelvű egyiptomi hírportál szerint az utcára vonuló hétköznapi embereket többek között a benzinhiány és az áramkimaradások, illetve az elnök tehetetlensége dühítik.
A tüntetők - akik "Mondjon le!" feliratú piros lapokkal és egyiptomi zászlókat lengetnek az utcákon - úgy érzik, hogy az elnök elárulta őket: nem érdekelt a nemzet egységében, jóllehet az ígérte, mindenki érdekeit tiszteletben tartja majd. Sokak szerint csak saját pártja érdekeit szolgálja. "Ahelyett, hogy arról beszélne, miként fogja ezeket a mindennapi életet pokollá tevő problémákat megoldani, csak a nagy általánosságokról papol, meg hogy miként halad előre Egyiptom. De soha nem beszél konkrétumokról" - idézett az egyiptomi lap egy Tahrír téren tábort verő ügyvédet.
Az elnök azt állítja, hiába hívta egyeztetésre az ellenzéki csoportokat, azok nem működtek együtt vele. Hívei szerint bármilyen problémával szembesül is Egyiptom, az ország stabilitása szempontjából létfontosságú, hogy Morszi kitölthesse elnöki ciklusát - írja a BBC.
Az ellenzék keddig adott határidőt az elnöknek, hogy lemondjon. Vasárnap éjjel a Nemzeti Megmentési Front nevű ellenzéki szervezet kiadott egy forradalmi kiáltványt, amelyben arra szólította fel a tüntetőket, hogy folytassák a békés tüntetést, az utcákon, tereken, falvakban, "amíg ennek a diktatúrának az utolsó darabja is elesik".
Az ellenzéki párt által felkarolt Tamarud (lázadás) mozgalom petíciójának a szervezők szerint 22 millió aláírója rendkívüli választások megtartását követeli. Kedd délután öt óráig adtak időt az elnöknek a lemondásra, és a rendkívüli választások előkészítésére, ellenkező esetben totális polgári engedetlenségi kampányt indítanak. Felszólították a rendőrséget, a bíróságokat, a hadsereget és az állami hivatalokat, hogy álljanak a tiltakozók mellé.
A tüntetések javarészt békések, de alkalmanként elszabadult az erőszak. Az al-Ahram szerint már hét halálos áldozata van az összetűzéseknek. A Muszlim Testvériség kairói székházánál például köveket és égő benzinespalackokat is dobáltak a dühödt tüntetők, egy itt kialakult lövöldözésben egy ember halt meg.
Vasárnap egy ellenzéki tüntetésre támadtak rá a Kairótól 115 kilométerre délre fekvő Beni Szuefben. Egy ember meghalt, 24-en megsérültek, amikor egy ismeretlen fegyveres tüzet nyitott. A déli Assziutban hárman haltak meg, amikor motoros támadók lőttek a tüntetőkre. Az egyiptomi egészségügyi minisztérium szerint összesen 253 ember sérült meg a vasárnapi események során.
Eközben Morszi elnök hívei is az utcára vonultak többek között Kairó Naszrváros nevű negyedében. Az elnök szóvivője pedig arra szólította fel a tüntetőket, hogy tartsák tiszteletben a demokratikus alapelveket, amivel az elnök által tisztának és tisztességesnek tekintett választáson aratott tavalyi győzelmére utalt. A szóvivő szerint az elnök nyitott "az igazi és komoly nemzeti párbeszédre".
Morszi ellenfeleinek nagy sikere, hogy ilyen sok embert az utcára tudtak vinni. Erre két éve, a 2011-es arab tavasz óta nem volt példa - mondta a BBC közel-keleti szerkesztője. Kérdés azonban szerinte, hogy az ellenzék hogyan tud olyan politikai stratégiát kidolgozni, amely képes versenyre kelni a Muszlim Testvériség szervezettségével. A másik fontos kérdés, hogy mihez kezd a szituációval a hadsereg. A védelmi miniszter már jelezte, hogy ha Egyiptom kormányozhatatlanná válik, akkor közbelépnek.
Az elnök azonban kitart. Egy vasárnapi interjúban arról beszélt, hogy az alkotmányos rend szerint kell eljárni. Hiába mondatnak le egy választott tisztviselőt, és választanak helyette másikat, egy hét vagy egy hónap után megint csak azt követelnék, hogy mondjon le az is - közölte.
Amikor két éve hasonlóan óriási tömeg vonult az utcákra, alig két és fél hét alatt megroppant Hoszni Mubarak korábbi elnök rezsimje. A tüntetők akkor, dacolva a kijárási tilalommal, rendkívüli intézkedésekkel, a rendőri brutalitással, hetekig nem tágítottak, amíg végül az országot 30 éven át vezető Mubarak 2011. február 11-én be nem jelentette, hogy távozik. Mubarakot perbe fogták, és kedden lesz egy éve, hogy életfogytig tartó börtönre ítélték a fegyveres erők által 2011-ben meggyilkolt tüntetők miatt.