Csak 2011-ben 231 támadó jellegű kiberhadműveletet vezényeltek le az amerikai titkosszolgálatok, összesen 652 millió dolláros költségvetéssel - írja a Washington Post amerikai lap internetes kiadása a birtokába jutott titkos dokumentumokra hivatkozva.
A Genie (dzsinn) néven ismert projekt részeként az amerikai titkosszolgálat hackerei idegen országokban működő számítógépes hálózatokba, routerekbe, tűzfalakba hatolnak be azzal a céllal, hogy azokból információkhoz jussanak, vagy szabotázzsal helyrehozhatatlan károkat okozzanak a működtetőknek.
A világ közvéleménye által ismert leghíresebb ilyen akció a Stuxnet nevű, állítólag amerikai-izraeli közös fejlesztésű vírusé, amely 2009-ben az iráni atomlétesítmények rendszerébe bejutva valószínűleg nagy károkat okozott az iráni atomprogramnak. A Washington Post szerint a kormányzati hackertámadások háromnegyede iráni, orosz, kínai és észak-koreai célpontok, illetve a nukleáris fegyerek terjedése ellen irányul.
Az utóbbi években egyértelműen megnőtt a támadó jellegű műveletek száma. Az eszközök alig különböznek valamiben azoktól, amelyeket a vélhetően a kínai állam által fizetett ipari kémkedés során alkalmaznak kínai hackerek. Az Egyesült Államok ezeket az akciókat gyakran elítéli. Az újság által megkérdezett titkosszolgálati tisztviselők szerint ugyanakkor fontos különbség, hogy az USA nem magánvállalatok rendszereit töri fel, anyagi haszonszerzés reményében, hanem nemzetbiztonsági szempontokat követ.
A dokumentumok szerint a Genie célja, hogy az idei év végére 85 ezer kémszoftver álljon bevetésre készen, stratégiailag fontos külföldi eszközökbe bejuttatva. 2008-ban még 21 ezer volt ez a szám, de csak azért nem nőtt nagyobb mértékben azóta, mert a titkosszolgálatnak nem volt elég embere a kémprogramok irányítására. A projekten dolgozó 1870 alkalmazott a 2011-ben rendelkezésre álló 69 ezer program közül csak 8448-at tudott jól kihasználni.
A néhány tízezres nagyságrendet ennek ellenére hamarosan milliósra tervezik emelni, dolgoznak ugyanis egy olyan automatizált rendszeren, amely az eddiginél kevesebb emberi beavatkozást igényelne a szoftverek irányításában.