Megvonhatják az amerikai katonai segélyt Egyiptomtól

Az elmúlt héthez képest békésen telt a hétfő és a kedd Egyiptomban. Közben lehetséges, hogy az amerikaiak megvonják a katonai segélyt az országtól, bár ehhez az is kell, hogy puccsnak minősítsék a hadsereg elmúlt kéthónapos manővereit. Az iszlamista politikai vezetők elleni rendőrségi akciók szerdán is folytatódtak.

Az elmúlt napok a múlt héthez képest csendesek voltak Egyiptomban. Kedden letartóztatták a Muszlim Testvériség vezetőjét, Mohammed Badiét, hétfőn pedig tizenöt nappal meghosszabbították a hivatalából eltávolított Mohamed Murszi volt államfő fogva tartását az általa elkövetett állítólagos "erőszakos cselekményekkel" kapcsolatos nyomozás részeként. Az erőszakosabb cselekémények nem mérhetők a múltheti vérengzésekhez: vasárnap 25 rendőrt öltek meg a Sínai-félszigeten, míg szombaton iszlamista foglyokat öltek meg szállítás közben.

Kedd éjjel az egyiptomi hatóságok letartóztatták a Muzulmán Testvériség pártjának szóvivőjét és egy hitszónokot, aki közel áll az iszlamista mozgalomhoz. A prédikátor, Szafvat Hegázi volt a fő szónok Kairóban azon a többhetes ülősztrájkon, amelyen az iszlamisták tiltakoztak az ellen, hogy a hadsereg július elején elmozdította az államfői tisztségből Mohamed Murszit, a Muzulmán Testvériség politikusát. Egyiptom nyugati részén, a líbiai határ térségében fogták el, állítólag női ruhában. Murad Alit, a Szabadság és Igazságosság Párt szóvivőjét a kairói repülőtéren tartóztatták föl. Ő is megváltoztatta a külsejét, levágta a szakállát, és szokásos arab öltözéke helyett farmert viselt.

Közben Barack Obama elnök megbeszélésre hívta össze a Fehér Házba a Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy a testület megvitassa az Egyiptomnak nyújtott, évi 1,5 milliárd dolláros amerikai gazdasági és katonai segély témáját - jelentette ki kedden Washingtonban Josh Earnest, az elnöki hivatal szóvivője. A Washington által Kairónak a nyújtott támogatás legnagyobb része - mintegy 1,3 milliárd dollár - katonai jellegű, amit az Izraellel 1979-ben kötött békemegállapodás óta kap Egyiptom.

Az amerikai kormány mindeddig hivatalosan nem minősítette puccsnak az egyiptomi hadsereg július 3-i hatalomátvételét, ami automatikusan a katonai támogatás leállításával járt volna, és nem hozott döntést az arab országnak nyújtott segélyek csökkentéséről. Az ezzel ellentétes sajtóértesüléseket Earnest "pontatlannak" nevezte.

A fehér házi szóvivő hangot adott véleményének, miszerint közvetlenül a tanácskozás után nem várható majd jelentősebb bejelentés a legnépesebb arab országnak nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban. Earnest szavai szerint a Muzulmán Testvériség vezetőjének, Mohamed Badiének a keddi őrizetbe vétele nincs összhangban azzal a normával, amelyet az Egyesült Államok az alapvető emberi jogok területén képviselni remél.

Az események előzménye, hogy Murszi elnököt a hadsereg július 3-án fosztotta meg tisztségétől, azóta egy titkos helyen tartják fogva. Eddig gyilkossággal és kémkedéssel vádolták, továbbá azzal is, hogy kapcsolatban állt a Hamász palesztin radikális szervezettel, amely 2011-ben segített neki megszökni a börtönből. A tüntetések ezután változó hevességgel alakultak ki Egyiptom nagyvárosaiban az elnököt támogató iszlamisták és a rendfenntartó erők között. Az összecsapásokban eddig több mint ezren haltak meg. Az országban továbbra is kijárási tilalom van érvényben este 7 és reggel 6 óra között.