Oroszország hadihajókat küldött az Északi-sarkra

Az Északi-sarkvidék ásványkincseire több ország is igényt formál, de Oroszország kész katonai erővel is alátámasztani követeléseit.

Az Északi-sarkvidék hatalmas szénhidrogén-lelőhelyeiért zajló versenyfutásban Oroszország bő húsz évnyi szünet után ismét hadihajókat vezényelt a térségbe. Az atommeghajtású Pjotr Velikij (Nagy Péter) rakétacirkáló és kísérőhajói megérkeztek az Új-szibériai-szigetekre - jelentette be vasárnap Arkagyij Bahtin védelmi miniszterhelyettes. Mint a televízióban elhangzott nyilatkozatában hozzátette: "mindörökre visszatértünk az Északi-sarkvidékre".

A politikus nyilatkozata szerint az orosz katonai jelenlét felújítása az első szakasza a Vlagyimir Putyin elnök által bejelentett tervnek, amely a tengerhajózási útvonalak bővítését irányozza elő. A járőröző hadihajók egyúttal a partok védelmét is szolgálják - tette hozzá Bahtin. Az Északi flotta a jövőben a Ferenc József-föld és Novaja Zemlja között fog szolgálatot teljesíteni.

A Szovjetunió felbomlása (1991) után Moszkva beszüntette hadihajóinak járőrözését az Arktisz térségében - emlékeztetett a német hírügynökség.

Az Északi-sarkvidék ásványkincseire öt, a térséggel határos ország (Dánia, Kanada, Norvégia, Oroszország, Egyesült Államok) is igényt formál. Putyin több ízben javasolta, hogy az Arktiszra vonatkozó területi igényeket nemzetközi törvények alapján rendezzék. Egyúttal azonban rendre hangsúlyozta, hogy hazája szükség esetén kész katonai erővel érvényt szerezni a nyersanyagkincsre támasztott követelésének. Orosz tudósok kutatásokat végeznek azzal a céllal, hogy bebizonyítsák: országuk szárazföldi talapzata olyan mélyen benyúlik az Arktiszba, hogy Moszkva még az Északi-sarkra is igényt formálhat.