Elhisszük, hogy a hús is bab

Még a mérget is megvesszük, ha az van ráírva, hogy környezetbarát. A hazug reklámokkal és címkékkel jelen pillanatban szinte semmit sem kezdenek a fogyasztóvédők, pedig rendelkezésükre állnak a harchoz a jogszabályok. A famentes papíré és a vízmentes vízé a jövő, vagy ezek csak jól csengő marketingfogások?

Mi az, ami kellemes mikroklímát biztosít a környezetének?

A fotoszintetizáló benzinkút

A jövő töltőállomása nevű benzinkút Budapesten, az Istenhegyi úton Forrás: MTI/Soós Lajos

Budapesten az Istenhegyi úton, a hegyoldalban fekszik a Mol zöld benzinkútja. A töltőállomás jól szigetelt, napenergiát is használ, külsejét pedig örökzöld növények borítják. Kívül-belül ökologikus, még az asztalok és székek is újrahasznosított anyagokból vannak. Az olajtársaság kiemeli a honlapján, hogy mennyi energiát takarítanak meg ezzel évente, és hogy a kút modern üzemeltetésével mennyivel kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, valamint hangsúlyozzák, hogy a "zöld homlokzat meleg nyári napokon csökkenti a hőmérsékletet az épületben és egész évben oxigénben dús, friss levegőt biztosít a környezetnek".

A Mol szerint a jövő töltőállomása tökéletesen illeszkedik a környezetbe: "Az épület zöld elemei összhangban állnak a zöld 'hegyvidéki' környezet kialakításának törekvéseivel, zaj- és porszűrő szerepet töltenek be, valamint intimitást biztosítanak az épületnek."

"Az ott dolgozó kutas kollégákat sokan faggatják, hogy miért ilyen különleges ez a töltőállomás. A vásárlói visszajelzésekből tudjuk, hogy az ott tankolók jó része tisztában van a kút környezetbarát tulajdonságaival. Sőt, sokan érdeklődnek, hogy egy-egy elemet miként tudnak megvalósítani otthonukban" – írta lapunknak Bacsur György, a Mol szakértője.

A Mol szerint a kút speciális tulajdonságai révén igaz a tankolásra, hogy környezetkímélő. A töltőállomás "kialakításánál nem kevesebb volt a célunk, mint megmutatni, hogy a tankolásnál is van lehetőség tudatos környezetkímélésre, és egyúttal vásárlóink szemléletét is szeretnénk formálni. Vásárlóink értik ezt a szándékot" – írta Bacsur.

(Cikkünk megjelenése után a Mol kommunikációs osztályának kérésére közöljük a megjegyzésüket: „A MOL tisztában van azzal, hogy alaptevékenységével – kutatással, kitermeléssel, finomítással – háborítja a környezetet. Nyilvánvalóan maga az üzemanyag sem környezetbarát. A társaság célja éppen ezért az, hogy mindennapi tevékenységét a lehető legkevesebb környezeti ártalommal tegye. Az Istenhegyi töltőállomás ennek az illusztrálása.”)

Bármennyire is jól hangzik, hogy egy benzinkút környezetbarát, az olajkitermelés, szállítás, valamint a gázolaj égése ettől függetlenül rendkívül káros a környezetre, azonban könnyen lehet, hogy egy zöld benzinkút olyan asszociációkat ébreszthet az emberekben, hogy talán ez még sincs így.

Ökoüzemanyag Ecuadorban Forrás: Flickr.com/Loindesyeux

Azt a műveletet, amelynek során egy cég a nyilvánvalóan környezetromboló tevékenységéből született termékét környezetbarátnak állítja be, zöldre festésnek (greenwashing) nevezik. A fogalmat egy Jay Westervelt nevű környezetvédő használta először 1986-ban, a marketingfogáson kívül azt is jelölik vele, amikor jellemzően környezetileg káros tevékenységet folytató nagyvállalatok olyan kutatásokat szponzorálnak, amelyek például azt az eredményt hozzák ki, hogy kamu a globális felmelegedés.

Gonosz marketingesek

A zöldre festés olyan egyszerű, mint a tök. A mágia nagyjából abból áll, hogy ráírják egy termékre, hogy zöld vagy környezetbarát, a leggyakrabban konkrétan zöldre is mázolják, az emberek agyát pedig elönti a zöld köd, és rögtön sorban állnak érte.

A mámorító zöldséggel egyre többen egyre több dolgot adnak el, bár a piaci viszonyok mélységét feltáró kutatás még nem született. A legtöbb helyen a TerraChoice környezeti marketinggel foglalkozó cég felmérésére hivatkoznak (az utolsó 2010-ben készült), amely szerint 2007 és 2009 között a zöldre festést használó vállalatok száma 79 százalékkal nőtt.

A vizsgálatból kiderül, hogy az Egyesült Államokban 2009-ben 2739 olyan terméket találtak, amelyik azt állította magáról, hogy zöld, 2010-ben pedig már 4744-et. A vizsgálat alapján ezen termékek 95 százaléka nem zöld, hiába állítja magáról. Igaz, a valóban zöld áruk gyarapodnak, 2009-ben még csak 2 százalékot hasítottak ki a piacból.

Hatalmába kerít a zöld

A zöldről nekem a fű, az erdő és Bob Marley jut eszembe. Viszont, ha egy áruházban nyomják rá valamire a hivatalosan nem létező zöld címkét, akkor biztos arra gondolok, hogy az adott terméket helyi szinten, az ökotudatos gondolkodás jegyében állították elő. Így van ezzel szinte mindenki más is. A Federal Trade Commission (FTC – Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) által készített felmérés szerint a zöld és környezetbarát címkék hallatán az emberek arra asszociálnak, hogy a szóban forgó portéka újrahasznosítható, biológiailag lebomló, újrahasznosított anyagokból készült, nem mérgező, komposztálható, illetve megújuló energiaforrások segítségével állították elő.

Azzal, hogy sok vállalat durván kihasználja az emberek fejében felépült asszociációs hálót, nemcsak átveri a fogyasztókat, hanem egy új tulajdonságot társít a zöld termékekhez. Azt, hogy csalás. A National Geographic Society Greendex nevű felmérése során a megkérdezett emberek közül sokan mondták azt, hogy nem vesznek zöld vagy környezettudatos címkével ellátott termékeket, mert a vállalatok úgyis hamis adatokat adnak meg a termékeik környezeti mutatóiról.

Ökoparkoló egy portugál reptéren Forrás: Flickr.com/Anabananasplit

Nehéz lenne megtippelni, hogy hosszú távon milyen következményekkel jár, ha az emberek a környezettudatosságról kapásból a csalásra asszociálnak, mindenesetre a zöldre festés kifoghatja a szelet a valóban környezettudatos termékek vitorlájából. Persze, nem egyszerű eldönteni, hogy mi az igazi, és mi a kamu zöld. Mindenesetre az FTC már 1992 óta fogalmaz meg több száz oldalas ajánlásokat, és ír kisokosokat, hogyan és ki használhatja etikusan a zöldmarketinget, de kicsit olyan ez, mint a falra hányt borsó.

A magyaroknak minden tetszik

Pedig a zöldre festés – mint a fogyasztót megtévesztő kereskedelmi gyakorlat – törvénytelen. Konkrétan a zöld és a környezettudatos címkék viszont nincsenek nevesítve, csak általánosan vonatkoznak rájuk a szabályok. Ráadásul ezek a címkék nem léteznek hivatalosan, ezért nehéz mit kezdeni velük. Az FTC szerint már több mint ötvenezer lakossági panasz érkezett hozzájuk zöldre festés miatt, de amíg a jogszabályi környezet ilyen laza, nem tudnak igazán hatékonyan fellépni.

A zöld és környezettudatos címkék lényegében ugyanarra utalnak, amire az öko és a bio címkék, ez utóbbiak használatát azonban törvények szabályozzák, amelyek betartását ellenőrzik is. Igaz, itthon az eddigi egyetlen öko-bio címkevizsgálatot 2009-ben folytatta le (itt olvashatja el az összefoglaló dokumentumot) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), három régióban, több cég telephelyét átnézve, és a kisebb boltok mellett a Spar, a DM és a Rossmann polcain kutakodva. A vizsgálat tehát távolról sem volt teljes körű. Az NFH 134 üzletből 22-ben talált valamilyen jogsértést, 1849 termékből pedig csak 89-nél kifogásolt valamit. Nyolc esetben szabtak ki bírságot, összesen 720 ezer forint értékben.

Azóta nem végeztek átfogó felmérést a témában, a zöld és környezettudatos címkék használatával pedig egyébként sem tudnának külön foglalkozni, mert nincs ilyen jogszabály. Viszont a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény bőven lefedi ezeket a kategóriákat, ugyanis e szerint megtévesztő az, ha egy termék "valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru lényeges jellemzői, így különösen a környezeti hatásai tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg" – írta lapunknak Fülöp Zsuzsanna, az NFH szóvivője.

Környezetbarát autó Forrás: Flickr.com/Anabananasplit

Az NFH tehát indíthatna vizsgálatokat, de nem indít. Fülöp azt írta, hogy 2009 óta nem kaptak öko-bio címkével kapcsolatos panaszt, egy termék zöld vagy környezetbarát jelölésével összefüggésben lévő hivatalos reklamációt pedig még sosem kaptak. De ha kapnának, akkor kivizsgálnák. Addig viszont Magyarországon úgy repkedhetnek a marketingesek szájából a zöldséggel kapcsolatos hazugságok, hogy lényegében semmi sem áll az útjukba.

Ez a világon szinte mindenhol így van, de például a norvég fogyasztóvédelmi ombudsman kijelentette, hogy nem szabad egy hagyományos autót azzal reklámozni, hogy környezetbarát, mert a benzin égetése (és egyébként az autó összeállítása is) sosem lesz környezetbarát, legfeljebb kevésbé káros. Nagyjából ilyen paradoxon a budapesti Istenhegyi úton található Mol-kút, amelyik zöld benzinkútként aposztrofálja magát. Az épületet moha borítja, kívül napelemek, belül újrahasznosított termékek, valamint egy elektromos autó feltöltésére alkalmas állomás rajzolja ki a zöld képet. A legjobban mégis a 95-ös benzin fogy.

Istenien hangzik a vízmentes víz

Környezeti értelemben a zöld és a nem zöld (bár a Greenpeace szerint a zöld az új fekete), vagyis jó és rossz között sokszor nem lehet egyértelmű különbséget tenni, ráadásul a határok is eléggé elmosódnak.

Ott van például a famentes papír, amely egyre jobban pörög az utóbbi években, Woody Harrelson is húsz éve invesztál már a területre. Cége olyan papírt állít elő, amely csak húsz százalékban tartalmaz fát, de azt sem esőerdőkből hozzák, hanem fenntartható és felelős erdőgazdálkodásokból. A költségek miatt viszont egyelőre Indiában gyártatnak, és a szállítás során felmerülő szén-dioxid-kibocsátás ökológiai lábnyoma sem elhanyagolható egy magát zöldnek mondó projekt esetében.

A Greenpeace tüntet a zöldre festés ellen Forrás: AFP/Alain Jocard

Hasonlóan necces a hús nélküli hús, vagy Király András által lombikhúsnak nevezett valami. Tehenekből kinyert őssejtekből tenyésztettek ki 20 ezer izomrostot, azonban amellett, hogy borzalmas íze van, borzalmasan drága is. Az első falatokig 250 ezer euró kellett, és még mindig nagyon az elején jár a fejlesztés, tehát még komoly anyagi terhet fog jelenteni. Viszont az emberiség húsfogyasztását, és annak externáliáit hivatott helyettesíteni, ami ha valóra válna, 70 százalékkal kevesebb energiára és 90 százalékkal kevesebb mezőgazdasági földre lenne szükség ahhoz, hogy az emberek húst egyenek.

Nagyon kérdéses a megítélése a Koa néven forgalmazott vízmentes víznek, amit organikus víznek is hívnak. A termék gránátalma, narancs, indiai egres, annatto, guáva, szent bazsalikom, tengeri saláta, heirloom sárgarépa és citrom nedveinek kivonásából készül. Egy eljárás során megszabadítják a cukortól, és már kész is egy palack, 900 forintért. "Légy jó a Földhöz, légy jó önmagadhoz" – mondja a cég mottója, ám sok vizet használnak el az öntözéshez, ráadásul Kalifornia olyan területein termesztik a növényeket, ahol nem mindenkinek jut ivóvíz. Viszont hosszú távon nem árt tökéletesíteni egy olyan technológiát, ami hozzáadott víz nélkül biztosít ivóvizet az embereknek.