Brit mackónadrággal a magyar rezsicsökkentés ellen

Rezsicsökkentés, magánnyugdíjak visszaállamosítása, bankadó. A magyar kormány szerint néhány meglepő húzását más országok is eltanulták, és tényleg: volt például cseh és lengyel rezsicsökkentés, szlovák bankadó. Mi a közös az európai unortodox ötletekben, és hogy jön ide a britek melegítőnadrágja?

Előszeretettel büszkélkedik a kormány azzal, hogy számos európai ország követi a gyakran unortodox jelzővel is illetett magyar gazdaságpolitikát. Nyáron Hoppál Péter Fidesz-szóvivő beszélt arról, hogy 10-12 állam is követi Magyarországot a bankadó bevezetésével, szeptember végén pedig Pintér Sándor belügyminiszter taglalta, hogy Európa-szerte el fog terjedni a közmunka. Az Orbán-kormánynak tényleg akad néhány külföldi követője, nézzük, hogy mit lesett el tőlünk Európa!

Lengyelország

Rezsicsökkentés

Ez az elektromos áram díjának csökkentésében merül itt ki. A lengyel energiapiacot felügyelő állami szervezet, az URE (Urzad Regulacji Energetyki) nyáron 3,9-4,6 százalékos árcsökkentésről állapodott meg a szolgáltatókkal. Itt a szolgáltatók kérték, hogy olcsóbban adhassák az áramot, igaz, tavasszal az URE vezetése jelezte nekik, látna lehetőséget az árcsökkentésre.

A Reuters lengyel áramdíjcsökkentésről szóló júniusi hírében megjegyzik, hogy Lengyelországnak óvatosan kell bánnia az árcsökkentésekkel, nehogy a többször 10 százalékos rezsicsökkentést ígérő Magyarországgal állítsák párhuzamba, amelynek ezt a politikáját a befektetői hangulat rontása miatt többek között az IMF is kritizálta. (Azóta az Európai Unió is érdeklődött a magyar rezsicsökkentésről, állítólag azért, mert sérti a versenypiacot és a diszkriminációmentesség elvét.)

Lengyel szimpátiatüntetés 2012. március 15-én Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A lengyel lépés hátterében az áll, hogy a lengyel gazdaság lassulása miatt az előző évben eleve csökkentek a nagykereskedelmi energiaárak, csak ez még nem érvényesült a lakossági árakban. A csökkentett árak ugyanakkor csak 2013 végéig érvényesek, bár az URE vezetője július elején arról is beszélt, hogy 2014-ben még volna lehetőség további árcsökkentésre.

Magánnyugdíjpénztárak

Most, szeptember elején szinte ugyanazt csinálták, mint az Orbán-kormány 2011-ben: a magánnyugdíjpénzekből törlesztették az államadósságot. A lengyel kormány magához vonta a - zömében külföldi tulajdonú - magánnyugdíjpénztárak 120 milliárd lengyel zlotyra rúgó állampapír-portfólióját, és eltörölte a pénztári befizetések kötelező voltát. Itt is ugyanaz fog történni, mint ami Magyarországon volt: a pénztártagoknak akkor kell külön nyilatkozniuk, ha maradni akarnak a magánnyugdíjpénztáraknál, különben automatikusan visszakerülnek az állami rendszerbe. A tíz évvel a nyugdíjba lépés előtt álló tagok ettől függetlenül is fokozatosan visszakerülnek az állami rendszerbe, és onnan kapják majd a nyugdíjukat.

Nem vettek azonban el minden pénzt a pénztáraktól: megtarthatják részvényvagyonukat, bár állampapírt nem vehetnek. A lépések miatt itt is a magánpénztárak lassú eltűnésére számítanak.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szeptemberben azt mondta: a magánnyugdíjpénztárak rendszeréről kiderült, hogy részben az állam eladósodására épült, és hogy nagyon költséges. "Hiszünk abban, hogy nemcsak az államadósságra lesz kedvező hatással, hanem a nyugdíjak is biztosabbak lesznek" - érvelt a sokat támadott lépés mellett.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a lengyel állam a magánnyugdíjpénztárakhoz nyúlt: 2011-ben 7,3-ről 2,3 százalékra csökkentették a kötelezően magánpénztárakba fizetendő nyugdíjjárulék arányát, amit az idén visszaemeltek 2,8 százalékra.

Nagy-Britannia

Rezsicsökkentés

Itt az energiaárak 20 hónapra történő befagyasztása merült fel. A dolog szépséghibája, hogy nem a magyar kormánnyal ideológiailag egy platformon tartózkodó konzervatív brit kormány állt elő ezzel, és nem is a közeljövőben valósulna meg.

Ed Milliband, a baloldali brit Munkáspárt elnöke vetette fel az ötletet szeptember végén. Azt ígérte, hogy ha pártja megnyeri a 2015-ös választásokat, akkor 20 hónapra befagyasztják az energiaárakat. Ez rendkívül pozitív fogadtatásra talált a britek körében. Ez nem véletlen, legutóbb két hete jelentette be az elektromos-, gáz- és telekommunikációs szolgáltatást is nyújtó SSE, a második legnagyobb brit közműcég, hogy 8,2 százalékkal emeli az energiaárait, majd a British Gas jelentett be 9,2 százalékos áremelést.

Milliband szerint a nagy szolgáltatók túl sokáig szedtek túlárazott díjakat, és eljött az ideje, hogy "újraindítsák az energiapiacot". A brit kormány ugyanakkor azzal vádolta az ellenzéki pártvezért, hogy trükközik, aminek az lesz az eredménye, hogy később kell majd többet fizetniük az embereknek. A baloldali felvetést marxista összeesküvésnek nevezte a brit kormánypárt, David Cameron miniszterelnök pedig egyenesen szélhámosságról beszélt. Szerinte az emberek úgy tudnák csökkenteni a rezsijüket, ha szolgáltatót váltanának, és olyannal szerződnének, amelyik kedvezőbb áron kínálja az energiát.

A brit kormány a magyartól eltérően más megoldást javasolt a rezsi csökkentésére: a takarékoskodást. Ed Davey energiaügyi miniszter például arról beszélt egy tévéműsorban, hogy otthon mackónadrág visel, annak érdekében, hogy ne kelljen sokat fizetnie a fűtésért. Amikor ezt felvetették a brit kormányfő szóvivőjének, ő azt mondta: "Világos, hogy nem fogja előírni [a kormányfő], hogy mit tegyenek az egyes emberek, de ha sokan tanácsolják ezt [a beöltözést], akkor talán érdemes megfontolniuk."

Ennek ellenére a brit kormány is rájött, hogy valamit tennie kellene az egekbe szökő energiaárakkal, ezért várhatóan kiveszik a megújuló energiaforrások támogatására szedett járulékot a rezsiszámlákból.

Bulgária

Rezsicsökkentés

Az elektromos áram díját az idén két alkalommal is csökkentette a szocialista kormány: augusztus elején átlagosan 5, áprilisban pedig átlagosan 7 százalékkal. A lépést sokan azzal támadták, hogy emiatt az eleve tőkeszegény szolgáltatók még rosszabb helyzetbe kerülnek. Bulgáriában rendkívül érzékeny kérdés a rezsiköltség. Az év elején a korrupció, a rossz gazdasági helyzet és a magas rezsiárak miatt robbantak ki zavargások, az ügybe belebukott az előző kormány is, előrehozott választást kellett tartani.

Csehország

Rezsicsökkentés

Jövőre csökkenti az áram díját a nagyrészt állami tulajdonban lévő CEZ elektromos szolgáltató. A CEZ 15 százalékkal csökkenti a legnépszerűbb előfizetői díjcsomag árát, és bevezetnek egy új díjcsomagot is, amelynek előfizetői 20 százalékos biztos árcsökkentésre számíthatnak két évig, de kiesnek az esetlegesen várható további árcsökkentésekből. A lépést szeptember közepén jelentették be. Arra számítanak, hogy a versenytársak is követik majd őket. Az állam maga is 10 százalékos árcsökkentést ígér, így átlagosan 11-12 százalékos csökkenésre számíthatnak a fogyasztók.

A 70 százalékban állami tulajdonú társasság hónapokkal a megszokott időpont (november vége) előtt jelentette be az árcsökkentést. Csehországban október végén előrehozott választást tartanak. A társaság igazgatója a cseh rádiónak azt mondta, jó áron tudtak venni áramot a nagybani piacon a nyáron, és ezt a kedvezményt tudják most érvényesíteni a fogyasztók felé is.

Szlovákia

Rezsicsökkentés

A szeptember közepén jelentette be a Szlovák Villamos Művek, hogy az áram nagykereskedelmi árának csökkenése miatt jövőre a lakossági fogyasztók is kevesebbet fizethetnek majd, ennek mértékét egyelőre nem határozták meg, de átlagosan tíz százalékra számítanak. Itt nem a Magyarországról ismert kormánypropaganda keretében zajlik ez, hanem - Lengyelországhoz és Csehországhoz hasonlóan - a nagybani piacokon a válság miatt tapasztalt árcsökkenést érvényesítik a lakosságnál.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a rezsi alacsonyan tartásának szándékával magyarázott egy állami cégvásárlást is. A szlovák állam a Szlovák Gázműveket vásárolta meg szeptemberben, ami miatt bizalmatlansági indítványt is kezdeményeztek a kormányfő ellen a parlamentben, sikertelenül. Fico szerint ezzel a lépéssel ellenőrizhetik és alacsonyan tarthatják a lakossági gázárakat.

Bankadó

A tavaly év elején bevezetett szlovákiai bankadó az ilyennel rendelkező országok átlagához képest a legmagasabb mértékű volt tavaly.

Ausztria (2010), Belgium (2012), Ciprus (2011), Dánia (2011), Franciaország (2011), Görögország (1975), Hollandia (2012), Izland (2010), Nagy-Britannia (2011), Németország (2011), Olaszország (2010), Portugália (2011), Románia (2012), Spanyolország (2001), Svédország (2009), Szlovénia (2011)

Bankadó

Számos ország azt követően vezetett be bankadót (zárójelben a bevezetés éve), hogy Magyarország is tett ilyet 2010-ben, de az alapötlet nem a Kossuth térről származik. Svédország már 2009-ben vezetett be hasonló adóterhet, Görögországban pedig 1975 óta létezik ilyesmi.