Bűnözők, csecsen lázadók, ukrán gengszterek is jelentkeztek már azért a gigantikus pénzküldeményért, amelyet a Moszkovszkij Komszomolec című orosz bulvárlap szerint 2007 óta őriznek a moszkvai Seremetyevó repülőtéren. Egész pontosan húszmilliárd euróról van szó, százmilliónként elrendezve kétszáz darab raklapon. A szállítmány mintegy 200 tonnát nyom. Volt olyan orosz lap, amelyik egy rengeteg görgetést igénylő illusztrációval próbálta érzékeltetni az összeg nehezen felfogható nagyságát, más lapok összehasonlításképpen megemlítették, hogy ez a húszmilliárd euró nagyjából annyi, mint Észtország, Ciprus, Afganisztán vagy Nepál GDP-je, és kétszer annyi, mint amennyit Oroszország 2014-ben oktatásra fog költeni.
Az összeg nagyságrendjén túl még izgalmasabb kérdés, hogy kié a Seremetyevón tárolt pénz. A Moszkovszkij Komszomolec című lap úgy tudja, hogy a küldeményt egy Farzin Koroorian Motlagh nevű férfi adta fel Frankfurtban, de azóta sem jelentkezett érte. A pénzt nem foglalhatják le az orosz hatóságok, hiszen egy szabályos küldeményről van szó, és az orosz törvények értelmében nem is lehet átadni másnak, mint Motlaghnak, mivel az férfi nem jelölte meg a küldemény címzettjét.
A Moszkovszkij Komszomolec megszerezte a titokzatos férfi útlevelét is, amelyet Iránban állítottak ki. A lap úgy tudja, hogy Motlagh az Egyesült Arab Emirátusok központi bankjának az alkalmazottja, a Facebook-oldala szerint pedig jelenleg Teheránban tartózkodik. A nevét különböző internetes keresőkben is megfutatták, és több, gyanús befektetési cég neve is felbukkant mellette. Egy iráni híroldal szerint pedig Motlagh neve felmerült egy, az emirátusokat érintő, milliós csalási ügyben is, 2010-ben azzal gyanúsították meg, 14 milliárd dollárt próbált meg kicsempészni az Abu-Dzabi Központi Bankból hamis dokumentumok segítségével. Állítólag azzal úszta meg a pert, hogy jó ütemérzékkel elmenekült Iránba. Az nem világos, hogy az abu-dzabi banki akciónak és a moszkvai repülőtéren veszteglő pénzkötegeknek van-e közük egymáshoz.
A pénzösszeg olyan hihetetlenül hatalmas, hogy az eredetéről is csak meseszerű elméletekkel álltak elő eddig. Bár a Motlagh féle szál sem érdektelen, a Moszkovszkij Komszomolec mégis egy logikai ugrás után és egy nevét nem vállaló hírszerzési forrás információi alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pénz minden bizonnyal Szaddám Huszein rejtegetett vagyona. Ezt verziót az a feltevés táplálja, hogy az egykori iraki diktátor 60-100 milliárd dollárja még mindig kering valahol a világban. A letartóztatása után megpróbálták ugyan kiszedni belőle, hogy hol van a mesés vagyona, amellyel a Forbes magazin leggazdagabbakat összegző listáján a harmadik helyig jutott, de Szaddám kitartóan őrizte a titkot. Bár arra már kevésbé megalapozott magyarázatok keringenek, hogy miért is küldték volna Szaddám Huszein vagyonát Németországból Oroszországba négy évvel a volt iraki diktátor megbuktatása, és nyolc hónappal a kivégzése után.
A brit Daily Mailnek egy név nélkül nyilatkozó forrás nem zárta ki, hogy a vagyon esetleg egy másik diktátoré, hiszen Szaddám Huszeinen kívül azért voltak még páran, akik – amint szorult körülöttük a hurok - megpróbálták kimenteni valahogyan a pénzüket. Felvetődött az is, hogy a pénz az orosz maffiáé, vagy korrupt orosz tisztségviselők vagyona, csak éppen túl kockázatossá vált az átvétele.
A feladó egyébként 2007 óta nem jelentkezett a Seremetyevón őrzött pénzküldeményért. Pontosabban állítólagos közvetítőkön keresztül tett pár kísérletet arra, hogy megszerezze a pénzt, de az orosz hatóságokat ez nem győzte meg.
A brit lap szerint a pénzt egy titokzatos alapítványnak, A Kedves Emberek Világának szánták, de erre csak abból lehet következtetni, hogy az alapítvány vezetője, Alexander Sipilov megpróbálta meggyőzni az orosz hatóságokat, hogy ő az igazi címzett, még úgy is, hogy ebben az esetben Ukrajnába kellett volna érkeznie a pénznek, hiszen ott van a szervezet irodája. A jótékonysági alapítvány a Daily Mail szerint kétmilliárd eurós díjat ajánlott fel az ügyvédeknek, ha megszerzik nekik a pénzt. Sipilovot az alapítvány hatalmazta fel, hogy vegye át a küldeményt, az érveiket azonban gyengíti, hogy a pénzadományról szóló szerződésen egy 2013. márciusi dátum szerepel. Az ügynek ezt a szálát azért is nehéz felgöngyölíteni, mert Sipilov nem hajlandó szóba állni a sajtóval.
A Daily Mailnek egy vámügyi szakértő azt mondta, túl azon, hogy hatalmas összegről van szó, furcsa az is, hogy a feladó nem jelölte meg a címzettet, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben vele. Szerinte feltehetően volt valamiféle terv arról, hogy ezt a pénzt miként juttassák be Oroszországba, hiszen ekkora összeget senki nem küldene sehová csak úgy. „Menet közben valami félrecsúszhatott, X úrhoz nem jutott el a szállítmány, és így egy alapítványon keresztül próbáltak tenni valami” – vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet Vagyim Ljalin vámügyi szakértő, majd hozzátette: ez bevett pénzmosási gyakorlat.
Az orosz hatóságoknak elvileg nincs okuk arra, hogy lefoglalják a pénzt, hiszen papír igazolja, hogy ki a tulajdonosa, és hogy egy német bankból származnak a bankjegyek. Az egyik vezető orosz közgazdász, Nyikit Kricsevszkij szerint az összeg olyan felfoghatatlanul nagy, hogy már ez gyanússá teszi az egész történetet. „Húszmilliárd euró a teljes orosz költségvetés nagyjából hat százaléka. Ha ez befolyna az államkasszába, akkor egy egész generáció lakhatási szükségleteit ki lehetne elégíteni. Európában nem nagyon mozog ekkora mennyiségű készpénz. Vagyis nagy valószínűséggel az alvilágnak szánták”
A Moszkvszkij Komszomolec értesülését némileg árnyalja, hogy a Seremetyevó Repülőtér szóvivője a Ria Novoszty hírügynökségnek azt mondta, ez az egész sztori egy „delírium”, és szó sincs arról, hogy a repülőtér területén ekkora mennyiségű pénzt tárolnának, de úgy tűnik, senki sem hisz neki. A pénzért itt lehet jelentkezni.
Cikkünkben korábban pontatlanul szerepelt néhány összeg, a hibáért elnézést kérünk.