"Egy olyan napon kiáltott farkast, amikor a nőket kellene ünnepelnünk világszerte" - ezzel támadta Rob Ford torontói polgármester egyik politikai riválisát idén a nemzetközi nőnapon. Az illető Sarah Thomson, aki 2010-ben az Ontariói Liberális Párt színeiben indult a polgármesteri posztért, de vesztett Forddal szemben. Thomson azzal állt elő akkor, hogy a polgármester előző este egy politikai gálaesten tartott közös fotózáson megmarkolta a hátsóját, miközben arról beszélt neki, hogy miért nem utazott vele korábban Floridába, ahol nem volt ott a neje. A polgármester hevesen tagadta a vádat, azzal támadva a nőt, hogy hamis állítással akar politikai tőkét kovácsolni egy nem létező ügyből.
Pedig az ügy a polgármester személyiségének és viselt dolgainak ismeretében akár meg is történhetett.
Rob Ford nem mindennapi városvezető. Észak-Amerika ötödik legnagyobb városát igazgatja, miközben – legalábbis idén májusig – edzősködött is egy kanadai katolikus iskola futballcsapatánál. Választói zömének bizalmát három év után is bírja, városa mégis szégyenkezik miatta. És nemcsak azért, mert crackezésen kapták, amit aztán bő fél évvel az ügy felröppenése után, november elején ő maga is elismert.
A felettébb módos torontói vállalkozócsaládba – övék a világ egyik legnagyobb címkegyártó cége, a Deco Labels – született Ford polgármestersége bővelkedik olyan ügyekben, amelyek miatt a kanadai város lakóinak többsége pironkodik. Pedig már 2010-es megválasztásakor lehetett sejteni, hogy sokat kell majd fintorogni miatta. Az előzőleg közgyűlési képviselőként tevékenykedő Ford olyan ügyekkel vétette magát észre, mint amikor az ázsiai emberekről beszélt az egyik ülésen, még 2008-ban.
„A keleti emberek olyanok, mint a kutyák. Kidolgozzák a lelküket. Megállás nélkül dolgoznak. Gépeik mellett alszanak. Ezért olyan sikeresek az életben. Jártam Szöulban, Taipeiben Tajvanon, és Tokióban Japánban. Hát ezért dolgoznak olyan keményen. Idefigyelj, a keletiek lassan átveszik az uralmat.” Kissé zavaros szavai ki is váltották akkor a város ázsiai lakosainak haragját, akik ülősztrájkot szerveztek az irodájához, de Ford nem volt hajlandó nyilvánosan megkövetni őket. „Nem is tudtam, hogy a keleti kifejezés sértő” – jegyezte meg.
2006-ban pedig az AIDS jelentette problémát bagatellizálta el, amikor nem tetszett neki, hogy a város 1,5 millió kanadai dollárt különített el AIDS-megelőző programokra. „Könnyen megelőzhető. Ha nem szúrod magad tűkkel, és nem vagy meleg, akkor valószínűleg nem kapod el az AIDS-et, ez a lényeg. Ezek tények.” A korabeli kanadai híradások igyekeztek jelezni, hogy az ENSZ adatai szerint a HIV-fertőzöttek zöme nem drogfüggő heteroszexuális, ráadásul a nők körében terjed a leggyorsabban a betegség. Amikor erre képviselőtársai rákérdeztek, Ford csak annyit válaszolt: „Talán biszexuális férfiakkal fekszenek össze”.
A 2010-es polgármester-választáson a városháza állítólagos túlzott költekezéseinek visszafogásával kampányolt, és meglovagolta a 2009-es torontói szemetessztrájk miatti elégedetlenséget. Végül 47 százalékkal ő lett a befutó. Polgármesterként azonban egyre több gond lett vele, széke nem egyszer megingott.
Ott volt például összeférhetetlenségi ügye. Még képviselősége idején előszeretettel használta a városháza hivatalos fejléces levélpapírját és más hivatali eszközöket arra, hogy anyagi támogatókat szerezzen futballal foglakozó alapítványának, ami több mint 1300 dollár bevételt eredményezett. Hiába marasztalta el egy etikai bizottság, a pénzt nem fizette vissza, mondván, hogy az érintett cégek nem tartottak rá igényt. A végül emiatt indult eljárás tavaly jutott a bíróságra. Első fokon megfosztották hivatalától, de fellebbezett, és megúszta.
Az igazi bomba idén tavasszal robbant, amikor a Gawker és több helyi lap is megírta róla, hogy létezik egy videó, amelyen feltehetően cracket szív. Rob Ford azonnal tagadott, de az ügyben zajló nyomozás során november elejére kiderült, a felvétel valóban létezik, az ügy több szereplőjét, például sofőrjét és haverját, Alexander Lisit is letartóztatták.
A nyomozás során számtalan vallomást vettek fel a rendőrök, amelyek arra utalnak, hogy a polgármester komoly függőségi problémákkal küzd. A méretes aktakupacból a Toronto Star kanadai lap is válogatott. A vallomások alapján Ford a cracken kívül előszeretettel nyúlt az italhoz és más drogokhoz is. Hivatali stábja tagjait rendszeresen leküldte vodkát vásárolni – az Iceberg volt a kedvence. Az egyik alkalmazott, Chris Fickel azt vallotta a nyomozóknak, hogy egyszer Forddal utazott egy autóban. A polgármester pedig egyszer csak lehúzódott, előrántott az első ülés elől egy papírzacskóba bugyolált, 3 decis vodkát, és 1-2 perc alatt lehajtotta, majd Gatorade sportitallal leöblítette. Fickel gyorsan ki is szállt.
Ittasan, illetve más drogok - feltételezések szerint kokain - hatása alatt gyakran fenyegette, sőt volt, hogy meg is ütötte stábjának tagjait - a rendőrségi iratok szerint. „Liberális ringyók” – kiáltotta egyik este három beosztottjára, sőt a falnak is lökte egyiküket, miután a nyakára hágott egy 1,1 literes vodkásüveg tartalmának a városházán. Ez tavaly Szent Patrik napján volt, az aznap este történtek más szempontból is kellemetlenek számára.
Például állítólag egy prostituáltat is bevitt a hivatalba, munkatársainak egy jó kis numeráról beszélt, majd sírásban tört ki korábban elhunyt apja után. Utána egy taxiban lepakizta a taxisofőrt (a pakisztáni származású emberek rasszista felhangú gúnyneve), sőt névjegykártyákkal dobálta, és makogva utánozta a nyelvét.
Idén márciusban a kanadai hadsereg báljáról küldték ki, ahol a gyerekeivel, de majdnem öntudatlan állapotban jelent meg, és megpróbálta könyökhajlatába fogni hivatalvezetője fejét. Később meg is kérték, hogy távozzon a bálról, mert „ittasnak, elszálltnak, vagy betegnek tűnt”, ahogy zavarosan beszélt.
Amikor a Toronto Staron megjelent a crackezésről szóló híradás, hivatalvezetője három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel neki – visszatámad, lemond, vagy szabadságra megy -, mire Ford kirúgta. A rendőrségi jegyzőkönyvekben szereplő vallomások szerint örömet lelt az alkalmazottak „szégyensétájában”, amikor kirúgásuk után nyilvánosan kell összepakolniuk holmijukat, és távozniuk a hivatalból. A vádakra akkor saját maga állt elő egy előre nem megírt válasszal: „Nem használok cracket, nem csinálok ilyet, a Star (a torontói lap) meg egy szar.”
Idén nyáron egyik női beosztottjával közölte, hogy „úgy kinyalnálak”, egy női biztonsági őrrel pedig, hogy „belenyalok majd a mézes bödönödbe”. Amikor ezekről a megjegyzéseiről kérdezték, ingerülten közölte, hogy soha nem mondana ilyeneket: „Boldog házasságban élek, bőven van mit nyalnom otthon”. Erre persze sokan ráugrottak, és amikor később bocsánatot kért a megjegyzéséért, azt követelte a sajtótól, hogy tartsa tiszteletben a magánélethez való jogát.
Nem csoda, hogy egyre több embernek lett belőle elege. Felmérések szerint a torontóiak jelentős hányada elutasítja, de Fordnak eszébe sincs lemondani. Még az sem tántorította el, hogy a múlt hét elején jóformán minden hatalmától megfosztotta a torontói közgyűlés, 60 százalékkal csökkentették a költségkeretét, és közvetlen munkatársainak lehetővé tették, hogy csatlakozzanak Norm Kelly alpolgármester stábjához, aki gyakorlatilag átveszi a teendőket tőle.
Rob Ford ezután puccsot emlegetett, de visszavenni nem akart egy jottányit sem. Előző vasárnap ugyan beismerte az amerikai Fox Newsnak, előfordult, hogy túl sokat ivott, de azt állította, hogy ezt tudja kezelni, többek között azzal, hogy naponta két órát edz egy edzőteremben. „Szakemberek segítségét kértem. Nem vagyok alkoholista, nem vagyok drogfüggő. Valóban voltak kirohanásaim, abszolút. De tudják, én is csak ember vagyok. Mindenki követ el hibát, bocsánatot is kértem érte.”
Az fel sem merült, hogy esetleg lemondana, sőt azt tervezi, hogy a miniszterelnöki posztért is indul majd. Úgy tűnik, választóit is hidegen hagyják a polgármestert ért kritikák. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint is stabil a tábora, a szavazók 42 százaléka mellette áll, amivel akár eséllyel indulhatna újra a posztért. Ford elsősorban a róla elnevezett Ford Nationnek (Ford-nemzet) nevezett elővárosi szavazókra támaszkodik. Ők a politikai jobboldalon álló, populista szólamokra vevő, adókkal és kormányzati előírásokkal elégedetlen emberek, akik szerint a városi alkalmazottak túlfizetettek – magyarázta a Washington Post egyik blogjának Dennis Pilon torontói politológus.
Pilon szerint a Ford Nation tagjai azok, akik mindent csak kritizálnak, nincsenek igazán jól beágyazódva sem a politikai rendszerbe, sem saját közösségeikbe, nem túl jómódúak, és politikailag sem igazán tájékozottak. Emiatt előszeretettel azonosulnak egy-egy populista személyiséggel. Fordról tudják, hogy sok hibát követ el – akárcsak ők -, gyakran illetlenül beszél – akárcsak ők -, és ezért sokan lenézik őt – akárcsak őket. Imponál nekik a politikus melós imidzse is. Valaki olyannak tekintik, akivel jókat lehet röhögni egy grillpartin a hátsó kertben – idézte a Huffington Post Michael Bolent, a lap kanadai kiadásának hírszerkesztőjét.
Ford egyelőre nem izgatja magát. Ha nem sikerül valamilyen bűntettet rábizonyítani, akkor nem lehet elmozdítani a posztjáról, és úgy tűnik, hogy a rendőrségnek – egyelőre – nincs felhasználható bizonyítéka ellene, bár a nyomozás még zajlik.
A polgármestert nem törték meg a támadások. Nem kizárt, hogy akárcsak a korábbiakon, ezen a botrányon is csak egyszerűen átlép. Ráadásul azzal, hogy megszabadították szinte minden hivatali teendőjétől, megkapta a lehetőséget, hogy minden energiáját a közgyűlés elleni bosszúhadjáratba fektesse. Lehetősége nyílik arra, hogy kibicként minden döntést kritizáljon, következmények nélkül – figyelmeztetett a torontói National Post.
A polgármester a múlt hétfőn a bátyjával, Doug Forddal közösen tévéműsort is indított Ford Nation címmel. A műsorban igyekezett magát tisztára mosni, és azt ígérte a nézőknek, hogy hónapokon belül láthatják, ahogyan megváltozik, és azt állította, már hetek óta nem ivott. „Azonnal adok egy vizeletmintát is” – közölte.