Putyin magához édesgeti Ukrajnát

Oroszország elengedi a földgáz jelenlegi árának csaknem harmadát, és 15 milliárd dollárért vásárol ukrán államkötvényeket. Eközben az utcán tovább tüntetnek a nyugati nyitás érdekében.

A gáz árának csökkentését és az államkötvény-vásárlást Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök jelentette be, miközben Kijev utcáin tovább tart a tüntetés az orosz kötelékek mélyítése ellen, a nyugati orientáció mellett.

Moszkva 15 milliárd dollárért vásárol az ukrán állampapírokból, és az eddigi ezer köbméterenként több mint 400 dolláros gázárat 268,5 dollárra csökkenti.

A felek nem tárgyaltak az oroszok vezette vámunióhoz való csatlakozásról, de a stratégiai partnerségről igen, és számos gazdasági, ipari együttműködési megállapodást aláírtak.

A lépések arra utalnak, hogy Oroszország az eddiginél jobban magához akarja kötni Ukrajnát, annak érdekében, hogy a Kreml elérje geopolitikai célját, és Kijev ne tudjon elszakadni az orosz érdekszférától.

Janukovics, aki a múlt hónapban váratlanul hátat fordított Ukrajna és az Európai Unió közeledésének, korábban el is ismerte, hogy a döntésben nagy szerepet játszott Oroszország nyomása.

Az uniós partnerségtől való visszatáncolás a 2004-es narancsos forradalom óta legnagyobb tüntetési hullámot váltotta ki Ukrajnában, a tüntetők Janukovics és kormányának lemondását, illetve új választásokat követelnek.

A helyi tudósítók szerint a lakosság erősen aggódik, és csak találgatja, hogy a két elnök miben állapodott meg a színfalak mögött, illetve Putyin mit kért valójában a segítségért cserébe.

Vitalij Klicsko, az ellenzék egyik vezére, korábbi bokszvilágbajnok a tüntetésen élesen elítélte a megállapodást. „Janukovics feladta a nemzeti érdekeket, a függetlenséget és az ukránok jobb életkilátásait” – mondta beszédében.

A Gazprom és az ukrán Naftogaz által kötött mostani egyezség egy 2009-es, meglehetősen ellentmondásos szerződést vált fel. Azt még Julia Tyimosenko akkori miniszterelnök kötötte, akit két évvel ezelőtt börtönre ítélték miatta.

Ukrajna az orosz gáztól nagyon erősen függ, és a nagy energiafogyasztó kelet-ukrajnai iparnak óriási szüksége van az alacsony árakra. Emellett az ukrán ipari termelés exportjának 75 százaléka Oroszországba irányul, vagyis a két ország gazdaságilag szinte össze van láncolva.

Putyin hangsúlyozta, hogy a segítség nincs semmilyen feltételhez kötve. Mindkét lépés az ukrán pénzügyi nehézségek könnyítését célozza, hiszen Ukrajna ezekben a hetekben az államcsőd elkerüléséért küzd.

Mivel az IMF-hitel felvételéről szóló tárgyalások megakadtak, az országnak hónapokon belül sürgős pénzügyi segítségre van szüksége a fennmaradáshoz. Emellett Kijevnek jövőre 17 milliárd dollárt kellene elővarázsolnia, mert ennyivel tartozik Oroszországnak a ki nem fizetett gázszámlái miatt.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn arról próbálták biztosítani Oroszországot, hogy Ukrajna esetleges társulási megállapodása nem ássa alá Moszkva érdekeit.

A nyugati közeledés mellett érvelők szerint Ukrajna gazdasága nyitottabbá, átláthatóbbá válna, és jobban teljesítene, a befektetők pedig nagyobb védelemben érezhetnék magukat.

Az uniós partnerség azonban mélyreható és drága reformokat is igényelne, ami a kormány állítása szerint sok olyan vállalatot hozna kockázatos helyzetbe, amelyek főleg Oroszországgal kereskednek.

Moszkva azt állítja, hogy az ukrán uniós partnerség az európai áruk nagyfokú beáramlásával járna, ami az ország iparát tönkretenné. Ezért sokkal inkább az orosz vámunióhoz való csatlakozást sürgetik, ennek a szövetségnek jelenleg Fehéroroszország és Kazahsztán a tagjai.