Mit válaszol az arcon csapott Putyin?

A protester passes graffiti depicting Ukrainian President Viktor Yanukovych wearing a riot helmet and wielding a bloody baton with Russian President Vladimir Putin on his shoulder on metal shutters on Independence Square in Kiev on December 12, 2013. EU foreign affairs head Catherine Ashton said today that Ukraine President Viktor Yanukovych "intends" to sign an EU association accord, having ditched it only last month under Russian pressure. AFP PHOTO/ YURY KIRNICHNY

Pénz, gáz, háború vagy csupán diplomáciai kardcsörtetés? Milyen eszközök állnak Vlagyimir Putyin orosz elnök előtt, hogy ne veszítse el befolyását az Európai Unió szomszédságában?

Vlagyimir Putyin akár elégedett is lehetne. Az orosz csapat első lett a Szocsi téli olimpia éremtáblázatán, a kezdeti kényelmetlenségek ellenére az olimpiáról pozitív beszámolók születtek, a terrortámadások pedig, amelyekkel a kaukázusi muszlim szélsőségesek fenyegettek, elmaradtak. A záróünnepségen eldurranó tűzijátékok közben azonban valószínűleg inkább azon járt az agya, hogy mi történt ezer kilométerrel távolabb, az onnan északnyugatra fekvő Kijevben.

Putyin egész politikai örökségét meghatározhatja, miként reagál az ukrajnai fejleményekre. Nagy szerepe volt abban, hogy elindultak az oroszbarátnak számító ukrán elnök, Viktor Janukovics megbukásához vezető események, miután Janukovics épp orosz nyomásra táncolt vissza attól, hogy aláírja a társulási szerződést az EU-val tavaly novemberben. Persze a bukáshoz vezető tüntetések kirobbantásához az is kellett, hogy Janukovics előtte éveken keresztül azzal áltassa az ország romló gazdasági teljesítményét a bőrükön érző ukránokat, hogy ha majd aláírja a szerződést, minden elkezd jobbra fordulni.

Forrás: AFP/Mikhail Metzel

Putyin nagy terve, hogy az egykori szovjet befolyási övezetet közös vámunió alá hozva gazdaságilag ütőképes ellenpontot építsen a világgazdaság két másik fő szereplőjével, az USA-val és Kínával szemben. Ez viszont csak a közel 50 milliós népességű, hagyományos orosz befolyási övezetnek számító Ukrajnával lenne teljes. Az elnök elűzése után a hatalmat átvevők azonban jelezték, távlati céljuk az Európa felé közeledés és a novemberben visszadobott egyezség megkötése. Így egyelőre úgy tűnik, Ukrajna nem lesz tagja az eurázsiai vámuniónak, amely nélküle csak félkarú óriás.

Pénz és gáz

Putyinnak most meg kell hoznia pár nehéz döntést Ukrajnával kapcsolatban. Ugyan úgy tűnhet, hogy ő van hátrányban, de még vannak lehetőségei a helyzet alakítására. Ő például tud gyorsan lépni, ellentétben a jóindulattal is csak megfontoltan cselekvőként jellemezhető EU-hoz képest.

A gazdasági eszköz máris előkerült. Hétfőn Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt a Handelsblatt német üzleti lapnak, hogy ha Kijev megköti a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val, felemelik az Ukrajnából érkező árukat terhelő importvámokat. Uljukajev szerint egyáltalán nem ellenzik a megállapodást, de mivel ez jelentős kockázatoknak teszi ki őket, nem tehetnek mást. Oroszországot ugyanis ebben az esetben a Független Államok Közösségének tagjai közötti szabadkereskedelmi megállapodás révén "elárasztják az EU-ból érkező áruk". "Ezért mondjuk azt Ukrajnának,

természetesen jogotokban áll a saját utatokon járni,

mi viszont ebben az esetben kénytelenek leszünk megemelni az importvámokat."

Oroszország tavaly decemberben 15 milliárd dollárnyi értékű ukrán államkötvény vásárlására tett ígéretet Ukrajnának, amikor Janukovics visszalépett az EU-megegyezéstől. Ennek még csak az első részlete érkezett meg az országba, a múlt hétre beígért 2 milliárd dolláros második részlet függőben van, és abban is lesz, amíg meg nem alakul az új ukrán kormány. Meg kell várni, hogy kiderüljön, ki alakít kormányt Kijevben, és milyen programot képvisel majd - mondta Uljukajev, és a hétvégén erről beszélt Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter is.

Forrás: AFP/Yury Kirnichny

Ukrajna szorult gazdasági helyzetben van. Nagy a költségvetés és a külkereskedelem hiánya, és rohamosan apad a dollártartaléka is, ezért rászorul a külső segítségre, amely nélkül Szergej Lanovoj volt ukrán pénzügyminiszter és kormányfőhelyettes szavai szerint akár már márciusban csődbe juthat az ország. A szombaton kinevezett ukrán pénzügyminiszter, Jurij Kolobov közölte, a következő két évben 35 milliárd dollárra van szükségük, és azt javasolta, hogy a nyugati országok tartsanak egy nagy nemzetközi adományozó értekezlet.

Kérdés, hogy Putyinék mennyire lesznek hajlandóak belemenni egy licitálásba. Ez a nyugati országok részéről már meg is kezdődött. Az EU, az IMF és az USA sorra jelezték, hogy áldoznának pénzt Ukrajna megsegítésére. A Wall Street Journal egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselőre hivatkozva azt írta, hogy az EU támogatása meghaladhatja az ősszel emlegetett 20 milliárd eurós csomagot - persze ha lesz kivel megállapodni, és az ukránok cserébe vállalják a költségvetési szigort.

Az Ukrajnával szembeni érdekérvényesítés másik hatásos eszköze a gázcsapok elzárása. Erre már nemegyszer volt is példa, olyan ukrán kormányok alatt is, amelyeknek tagjai a Janukovicsot most elűző ellenzék szövetségesei. Elég csak a 2004-es narancsos forradalmat követő 2004-2005-ös télre gondolni, amikor Moszkva egyszer csak elkezdte megemelni az ukránoknak addig rendkívül kedvezményesen adott gáz árát. Sziluanov orosz pénzügyminiszter ugyan jelezte, hogy Oroszország tartja magát a korábban megkötött gázszerződésekhez, de ez a fegyver ettől függetlenül is ott lapul az orosz zsebben.

Segítség az orosz ajkú lakosságnak

Ukrajna lakosságának jelentős része orosz ajkú, az orosz kultúrához húz, és nosztalgiával emlékszik vissza a szovjet múltra. Ők a keleti és egyes déli országrészek lakosai, akiknek az új ukrán vezetéssel szembeni ellenérzése kézzelfogható. A Krím félszigeten található Szevasztopolban - ahol az orosz flotta fekete-tengeri bázisa is található - oroszbarát tüntetéseket szerveztek a hétvégén. Vasárnap a Moscow Times orosz lap szerint egyenesen egy orosz állampolgárt kiáltottak ki polgármesterré. A közeli Kercsben pedig oroszbarát tüntetők letépték az ukrán zászlót a városházáról, és az oroszt tűzték ki helyette, azt kiabálva, hogy Oroszországhoz szeretnének tartozni.

Putyin a Krímen 2010-ben Forrás: AFP/Sergei Karpukhin

Ez a helyzet jó apropót nyújthat Putyinnak arra, hogy az orosz ajkú népesség megóvásának jelszava alatt - akárcsak 2008-ban Grúziában - háborúval szerezzen érvényt érdekeinek Ukrajnában. Ettől sokan tartanak, vasárnap Barack Obama nemzetbiztonsági tanácsadója is figyelmeztetett rá. Susan Rice azt mondta, Putyin egy ilyen lépéssel "hatalmas hibát követne el". Az Ekho Moszkvi rádió egyik kommentátora pedig egyenesen Irak első iraki háborút kiváltó 1991-es kuvaiti bevonulásával állította párhuzamba ezt az opciót.

Kardcsörtetés

Ha Putyin nem lép elég határozottan, a Guardian brit lap szerint tarthat attól, hogy saját elnyomott ellenzéke megpróbálja lemásolni a kijevi forradalmat. Szavakban mindenesetre már megmutatkozik a keménység. Moszkva nyugati hátterű puccsról beszél, a külügyminisztérium Twitterjén „náci visszatérés” felirattal közöltek képet a Lvivben ledöntött II. világháborús hősi emlékműről. Dimitrij O. Rogozin orosz kormányfőhelyettes pedig felháborodva kommentálta a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény visszavonását, hogy az az oroszok, sőt az orosz szövetség hívei ellen irányul.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter dühösen hívogatta a hétvégén francia, német és lengyel kollégáit, hogy tartsák féken a pénteki megállapodást fenekestül felfordító „randalírozó huligánokat”, és azt követelte, tartsa be mindenki a Janukovics és három európai uniós külügyminiszter között létrejött pénteki megállapodást. Moszkva ráadásul vasárnap haza is hívta a kijevi nagykövetet.