Egy ország kínjairól árulkodik az eltűnt maláj repülő

A woman writes a message with others expressing prayers and well-wishes for passengers onboard missing Malaysia Airlines (MAS) flight MH370, displayed outside a mall in Kuala Lumpur on March 13, 2014. Malaysia said on March 13 it dispatched an aircraft to investigate the site where Chinese satellites photographed three "suspected floating objects", near an area where several nations have been hunting for wreckage from the missing passenger plane. AFP PHOTO/ MANAN VATSYAYANA

Kapkodás és káosz jellemzi az eltűnt malajziai repülőgép utáni kutatást. Úgy tűnik, a feladat meghaladja a hatalomban elkényelmesedett malajziai kormány képességeit. Az ország élén 66 éve ugyanaz a párt áll, a politikai vezetők a lakosság meghatározott kis csoportjából kerülnek ki, és a malájok már megszokták, hogy mindig fentről mondják meg nekik, mit tegyenek.

"Végre a világ is érzi azt a frusztrációt, amit mi már évek óta" - Lee Ee May malajziai vezetői tanácsadó, korábban ellenzéki háttérember a New York Times amerikai lapnak mondta ezt a szombathoz képest egy hete eltűnt malajziai utasszállítóval kapcsolatos kormányzati kommunikációt bírálva.

A múlt szombatra virradó éjszaka a radarernyőkről eltűnt repülőgép sorsáról azóta nem tudni semmi biztosat. A legutolsó információk szerint a gép az eltűnése után még órákig repült, ezt látszanak alátámasztani a gép hajtóműveit szállító Rolls-Royce gyár adatai, illetve katonai radarok képe, amelyek rögzítették, hogy egy repülő - amely az elveszett gép lehetett - meghatározott navigációs pontok között repül az Indiai-óceán felett.

A malajziai kormányt több kritika is érte a repülő eltűnése okozta válsághelyzet kezelése miatt. Kína, amelynek 154 állampolgára utazott a gépen, kaotikusnak nevezte a Kuala Lumpur-iak reakcióit, és azt kérték, tisztázzák már végre a géppel kapcsolatos, egymásnak gyakran gyökeresen ellentmondó híreket. Azt is kérték, hogy a malajziai kormány szolgáltasson végre "irányadó, alapvető információkat" a gépről.

Ellentmondások

A legújabb ellentmondás, hogy miközben kínai szeizmológusok szokatlan tengerfenéki mozgásokról adtak hírt abban a térségben, ahol polgári radarok utoljára észlelték a gép jeleit, a fent említett katonai radarok szerint viszont a gép akár órákig repülhetett nyugati irányban az Indiai-óceán felett. A malajziai kormány korábban cáfolta a Rolls-Royce adataira hivatkozó információkat is, hogy a gép hajtóművei az eltűnése után még órákig működtek, miközben utóbb ezt a gyár megerősítette.

A bomoh áldozata Forrás: AFP/Mohd Rasfan

Ráadásul a kormány és a hadsereg vezető tisztviselői szerdán, csak kérdések özöne alatt ismerték el - amit valószínűleg már napok óta tudtak -, hogy katonai radarok feltehetően az eltűnt gépet észlelték, és hogy az észlelt gép utazási magasságban repült az Indiai-óceán irányába - vagyis, hogy sokkal messzebb is kerülhetett attól a helytől, ahol addig keresték.

Nem oldották fel azt az ellentmondást sem, hogy három napja a hatóságok bejelentették: a gépen felszállás előtt nem jelent meg öt utas, ezért az ő poggyászukat levették, aztán kedden az ország rendőrfőnöke azt állította, ez az információ nem volt igaz, minden jegyet váltó utas felszállt.

Sámánok és patrónusok

Az meg végképp a nevetségesség határára sodorta az ország hatóságait, amikor a minap a Kuala Lumpur-i repülőtéren megjelent három helyi sámán - bomoh -, akik kókuszdiókkal, kosarakkal és botokkal végeztek rontásűző szertartást, hogy sikeres legyen a gép utáni keresőakció. (A sámánszertartásról készült videó bejárta az internetet is.)

A fentebb idézett ellenzéki tanácsadó azt mondta, szégyellte, amikor Hisammuddin Huszein védelmi miniszter visszautasította egy sajtótájékoztatón azt a felvetést, hogy zavarosnak tűnik a repülőgép utáni kutatás. „Csak akkor lesz zavarodottság, ha annak akarják beállítani” - mondta a miniszter.

Anwar Ibrahim ellenzéki vezető Forrás: AFP/Mohd Rasfan

A New York Times szerint Malajziának valóban nincs sok tapasztalata az ilyen válsághelyzetek kezelésében, de az események fényében erősen kétséges, hogy a megfelelő emberek vannak-e a megfelelő posztokon. A politikai vezetők ugyanis nem feltétlenül rátermettségük és tehetségük révén jutottak a vezető posztokra az országban. Malajziában az 1957-es, britektől való függetlenedés óta ugyanaz az egyetlen párt, az Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet (Pertubuhan Kebangsaan Melayu Bersatu) van hatalmon, és pártfogolti alapon működik a politikai élet.

A politikában jóformán csakis a maláj etnikumú lakosság érvényesülhet, politikai előjogokkal bírnak, és szinte az összes vezető kormányzati pozíciót ők töltik be, mivel ők „e föld szülöttjei”, jóllehet csak a malajziaiak kevesebb mint felét teszik ki. Az itt élő jelentős kínai és indiai származású lakosságnak alig van beleszólása a politikába, és az ellenzéket is különböző módszerekkel hallgattatják vagy lehetetlenítik el.

Önkény

A gép eltűnésének napja előtt például öt év börtönt kapott Anwar Ibrahim, a legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Akciópárt vezetője egy olyan szodómiáról szóló törvény alapján, amit rajta kívül más esetben alig alkalmaztak. Anwart eredetileg 1999-ben ítélték el 9 évre szodómia és 6 évre korrupció miatt, de a legfelsőbb bíróság 2004-ben felmentette, és szabadon engedték. A kormány bírálói szerint politikai okokból ítélték el akkor is és most is. Az újabb ítélet pár héttel egy időközi választás előtt született, ahol az ellenzéki Anwar Ibrahim is indulni készült. Politikai motivációt sejtenek a mögött is, hogy Anwar jogi tanácsadóját, Karpal Sinnghet most kedden zendülés bűntette miatt ítélték börtönre egy, még a gyarmati időkből megmaradt törvény alapján. A Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint a két ítélet azt jelzi, hogy a bíróságok nem függetlenek a politikai befolyástól.

Egy másik jogvédő szervezet, az Amnesty International tavalyi éves jelentése szerint Malajziában a kormány erősen visszaszorítja a kritikus hangokat, korlátozza a szólásszabadságot, szókimondó bloggereket börtönöznek be zendülés miatt, szigorú törvényekkel korlátozzák a sajtót, ahol kormánypárti túlsúly érvényesül. A tavalyi választások ugyan tisztességesen zajlottak, és az ellenzék jelentősen előretört, igaz, az akkor 66 éve kormányzó párt hatalmát nem tudták megtörni. A választás óta azonban a hatalmát féltő kormány keményebben lép fel az ellenzékkel szemben, lehetővé tették a bírósági döntés nélküli őrizetbe vételeket, sorra letartóztattak tüntetéseket szervező ellenzékieket, korlátozták a szabad véleménynyilvánítást – sorolta tavalyi összesítőjében a Human Rights Watch.

Imák az eltűntekért Forrás: AFP/Manan Vatsyayana

„A malajziaiak már beletörődtek, hogy a vezetőik nem válaszolnak kérdésekre. Ha nem kerülsz szembe semmiféle komoly kihívással, természetes, hogy önelégültté válsz és elkényelmesedsz.” - Ambiga Sreenevasab ügyvéd, a malajziai ügyvédi kamara korábbi elnöke szerint ezzel magyarázható az eltűnt gép körüli kormányzati káosz. A New York Times szerint a kormány ügyetlenkedése kínos helyzetbe hozza Malajziát a nemzetközi színtéren.

Nem várnak sokat

Ibrahim Suffian, a Merdeka Center független közvélemény-kutató intézet vezetője szerint az ügy rávilágít, hogy a kormányban, de a társadalom sincs meg az igény a precizitásra. „Elnézőek a pontatlansággal szemben... A társadalomban általánosan elterjedt, hogy nem kérdeznek sokat, de nem is várnak el sokat… Mindig is itt volt az a ’várjuk meg, mit mondanak felsőbb szinteken’ hozzáállás” - mondta az amerikai lapnak.

Persze az sem vitatható, hogy a gép eltűnése szokatlan esemény, amire nem lehetett előre felkészülni. Az ügy körüli zavarodottság pedig több más tényezővel is magyarázható: a keresőakcióban tucatnyi ország vesz részt, egy rakás ember áll elő különböző információkkal, a repülőtársaságok és a repülőgépek is bonyolult rendszerek alapján működnek, a keresőtechnológia nem tévedhetetlen, hatalmas az átkutatandó terület, minden résztvevő, így a közvélemény is hajlamos a spekulációkra - sorolja a Guardian. Van, aki szerint csak annyi a gond, hogy a maláj hatóságok túl sok kérdést kapnak, de csak kevés válaszuk van.