Ezekben a napokban a nemzetközi sajtóban gyakran emlegetik az úgynevezett Budapest Memorandumot. Ez egy olyan megállapodás, amelyet 1994. december 5-én, Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól is.
A memorandum egy nagyobb nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna vállalta, hogy megválik nukleáris fegyvereitől. A megállapodásnak Ukrajna akkor eleget is tett, összes atomfegyverét Oroszország területén található megsemmisítő üzemekbe továbbította. E lépésért cserébe az aláíró államok a memorandumban elismerték Ukrajna függetlenségét. A
Moszkva a jelenleg kialakult helyzetben nem hajlandó konzultálni Ukrajna területi épségéről. Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország elutasította, hogy konzultációkat folytasson a budapesti memorandum aláíróival Ukrajna területi épségének garanciáiról, noha erre az egyezmény aláírásakor kötelezte magát.
A kijevi kormány az atomhatalmaktól kapott garanciáktól - amilyeneket egyébként Fehéroroszország és Kazahsztán is kapott - nagyobb védelmet remélt az esetleges területi igényekkel szemben. Oroszországban már az egyezmény aláírása után újra és újra megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy Ukrajnának vissza kellene adnia Moszkvának a Krím félszigetet, amely 1954-ben került az akkori ukrán szovjetköztársaság területéhez. Hennagyij Udovenko akkori ukrán külügyminiszter az oroszországi követelések miatti aggodalmakkal kapcsolatban úgy vélekedett: Ukrajna minden szomszédjával barátsági szerződést kötött, "de ezek közül mindegyik országban vannak felelőtlen politikusok, akik területi igényeket fogalmaznak meg. A memorandum visszatartja őket".