Kövesse percről percre tudósításunkat az ukrán válságról!
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton arra kérte a parlament felsőházát, hogy engedélyezze az orosz katonák bevetését Ukrajnában. Néhány órával később a felsőház már jóvá is hagyta a kérést. Putyin ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy Ukrajna teljes területén katonákat vessen be.
Putyin „az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzettel és az orosz állampolgárok életét fenyegető veszélyekkel összefüggésben” kérte a parlament jóváhagyását. Közölte, hogy addig kell használni a katonai erőt, amíg az országban nem normalizálódik a politikai helyzet.
Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peskov később egy tévéműsorban közölte, hogy Putyin még nem hozott semmilyen döntést a katonai erő alkalmazásáról Ukrajnával szemben. Peskov szerint most csak annyi történt, hogy most már az elnök rendelkezésére áll az összes lehetséges eszköz a helyzet rendezésére.
„Az elnök még nem hozott semmilyen döntést. Ezt majd csak attól függően fogja megtenni, hogy miként alakul a helyzet” - mondta Peskov. A Kreml szóvivője korábban közölte azt is, Oroszország bízik abban, hogy elkerülhető a helyzet eszkalálódása.
Putyin lépésének előzménye, hogy múlt héten megbukott Ukrajna oroszbarát elnöke, Viktor Janukovics, és az ország irányítása Moszkvával ellenséges politikai erők kezébe került. Janukovics bukása után az ország keleti, Oroszországhoz hagyományosan közelebb álló részében tiltakozások kezdődtek. Különösen feszültté vált a helyzet a Krím-félszigeten.
A Krím már elveszett
A Krím-félsziget már gyakorlatilag orosz ellenőrzés alá került. A Washington Post szerint Szergej Akszjonov, a hivatalosan Ukrajna részét képező tartomány miniszterelnöke közölte, hogy orosz katonák őrzik a kormányzati épületeket. Hozzátette, hogy a kormánya közvetlenül együttműködik a katonákkal.
Az Oroszországgal nyíltan szimpatizáló Akszjonov csak csütörötk óta tölti be a miniszterelnöki posztot. A Krím-félszigeten a lakosság többsége orosz nemzetizésű. A területen már korábban is tartózkodtak orosz katonák egy Ukrajnával fennálló szerződése értelmében.
Az új ukrán kormány már pénteken azzal vádolta Oroszországot, hogy mozgósította a Krím-félszigeten állomásozó katonáit. Az ukrán vezetés szerint orosz katonák voltak azok a jelöletlen egyenruhás fegyveresek is, akik elfoglaltak két repülőteret.
Nyugati aggodalmak
Az orosz fejleményeket aggodalommal fogadták több nyugati országban. A brit külügyminiszter, William Hague a Twitteren közölte, hogy „ellenezzük az orosz katonák ukrán területre vezényléséről szóló döntést”. Angela Merkel német kancellár Berlinben egy beszédben azt mondta, hogy „ami Krímben történik, aggodalommal tölt el bennünket”, és hangsúlyozta, hogy fontos megőrizni Ukrajna területi épségét.
A Fehér Ház egyelőre annyit közölt, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet, illetve konzultálnak a partnereikkel. Barack Obama elnök még pénteken adott egy nyilatkozatot, amelyben óva intette Oroszországot bármilyen ukrajnai katonai akciótól.
John McCain republikánus szenátor ugyanakkor egy kemény hangú közleményben szólított fel arra, hogy az Egyesült Államok tegyen válaszlépéseket. „Egy sor komoly lehetőség a rendelkezésünkre áll a katonai erő alkalmazásán kívül is” – közölte McCain, aki szerint Obamának az európai és NATO-szövetségesekkel közösen kell dolgoznia ezen.
Összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, hogy tárgyaljon a helyzetről. A tanácskozást brit kérésre hívták össze. A BT-nek állandó tagja Oroszország.
Tüntetések Oroszország mellett
Közben oroszbarát tüntetések zajlottak több, a Krím-félszigeten kívüli ukrán városban. Donyeckben, amely a bukott Viktor Janukovics elnök hátországának számít, mintegy 7000 tüntető próbálta elfoglalni a regionális kormányzati épületet. Ez nem sikerült, de egy orosz zászlót felhúztak az egyik zászlórúdra.
Harkivban több tucatnyian megsérültek, amikor oroszbarát és oroszellenes tüntetők egymásnak este. A dél-keleti részén található Mariupolban több százan gyűltek össze orosz zászlókkal.