A NATO nem látja jelét az orosz csapatkivonásnak

A NATO-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt a szervezet főtitkára felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből. A külügyminiszterek arról is tanácsozhatnak, hogy létesítsenek-e támaszpontokat a keleti tagállamok területén.

Bár Vlagyimir Putyin azt mondta Angela Merkelnek, hogy elrendelte az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok részleges visszavonását, ám a NATO ennek nem látja jelét. Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium szóvivője, Olekszij Dmitraskivszki is azt mondta, hogy az orosz haderő fokozatosan visszavonul a határról.

Az orosz agresszió megváltoztatta az európai biztonsági környezetet, és instabilitást okozott a NATO határain. A NATO kiáll a kollektív védelem mellett, a "védelem pedig elrettentéssel kezdődik", mondta Anders Fogh Rasmussen. A szervezet főtitkára felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és kezdjen párbeszédet Ukrajnával. A jelentős orosz katonai erőösszevonás semmiképpen nem járul hozzá a feszültség oldásához, mondta Rasmussen.

Ukrajnában attól tartanak, hogy Moszkva további katonai akciókat tervez az új kijevi kormányzat ellen. Az elmúlt hetekben több határmenti körzetben észlelték az orosz erők csoportosulását. Moszkva szerint a csapatok gyakorlatokon vesznek részt.

A NATO-külügyminiszterek először találkoznak azóta, hogy Oroszország elfoglalta és annektálta a Krím félszigetet. A tagállamok különböző lehetőségeket tekintenek át, például állandó támaszpontok létrehozását a balti államokban, Észtországban, Litvániában vagy Lettországban. A térségben járőröző repülőknek az Egyesült Királyság, az USA és Franciaország erősítést küld.

Varsó NATO-bázist akar

Lengyelország nagyobb biztonságban érezné magát, ha a NATO-csapatok állandó jelleggel állomásoznának a területén, mondta Radoslaw Sikorski külügyminiszter. A kétnapos NATO-külügyminiszteri tanácskozáson részlegesen felülvizsgálhatják a "három nem elvét", amelyet 1997-ben, a NATO-Oroszország Tanács konzultációs fórum alapításakor fogalmaztak meg. Eszerint a NATO-nak nincs "szándéka, terve és oka", hogy nukleáris fegyvereket tartsanak, vagy "jelentős harci erőt" állomásoztasson az új tagállamok területén.

A "három nem" formulának fontos szerepe volt abban, hogy a Nyugat és Oroszország között nem okozott konfliktust az 1999-es magyar, lengyel és cseh NATO-csatlakozás, de még a 2004-es bővítés sem, amikor Románia, Bulgária, Szlovénia és Szlovákia mellett a baltikumi Észtország, Lettország és Litvánia - vagyis három volt szovjet tagköztársaság - is csatlakozott az észak-atlanti katonai szövetséghez.

A diplomaták szerint a NATO nem tervezi nukleáris erők telepítését az "új" - 10-15 éves - NATO-tagok területére, de az Ukrajna elleni orosz lépések után elképzelhető, hogy a NATO hagyományos erőket kíván állomásoztatni az Oroszországhoz közelebb eső tagországokban.

Kedd késő délután a NATO úgy döntött, hogy felfüggeszt minden gyakorlati polgári és katonai együttműködést Oroszországgal. A szövetség tagállamainak brüsszeli külügyminiszteri értekezletéről kiadott állásfoglalása a Krím félsziget Oroszország által történt "bekebelezésére" hivatkozott.

A külügyminiszterek előirányozták, hogy a NATO erősíti együttműködését Ukrajnával. Ennek keretében megállapodás jött létre arról, hogy a szövetség képzési és egyéb programokkal segíti a védelmi reformot Ukrajnában.