Az Abe Sindzó miniszterelnök kezdeményezésére kidolgozott új irányelvek szerint Japán olyan országoknak nem adhat el fegyvereket, ahol háború folyik, vagy amelyek ellen szankciókat foganatosított az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az új irányelv azt is kimondja, hogy Japán kizárólag olyan esetekben szállíthat külföldre fegyvereket és katonai technológiákat, ha ezzel hozzájárul a béke megteremtéséhez és az ország biztonságának növeléséhez. A fegyvereladások szigorú ellenőrzéssel történnek majd, nézni fogják, hogy a japán fegyverek nem kerülnek-e a vásárlótól harmadik országokba.
Tokió 1967-ben fogadott el a fegyverexportra vonatkozó három elvet: tilos volt fegyvereket eladni kommunista, ENSZ-embargó alatt vagy katonai konfliktusban álló országoknak. Kilenc évre rá, 1976-ban Tokió bejelentette, hogy pacifista külpolitikájával összhangban gyakorlatilag teljesen lemond a külföldi fegyverszállításokról. A szigetország azonban néhány esetben kivételt tett, elsősorban az Egyesült Államoknak adott át katonai technológiákat.
A szigorú korlátozásokat komoly bírálatok érték a vállalkozói szférában, amely azon az állásponton volt, hogy az ország jelentős bevételtől fosztotta meg magát azzal, hogy kivonult a nemzetközi fegyverpiacról. A konzervatív politikai körökben úgy vélték, hogy a tilalom csökkenti Tokió befolyását a világban.