Az orosz államfő először ismerte el, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák. Azt mondta, "az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását, és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak".
Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt "a kialakult geopolitikai realitások közepette" építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de "az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen".
Egy korábbi kérdésre válaszolva azonban Vlagyimir Putyin képtelenségnek nevezte és visszautasította, hogy orosz katonák tartózkodnának az Oroszországgal határos ukrajnai körzetekben. Leszögezte, hogy a kijevi vezetéssel szembehelyezkedő emberek helyi lakosok.
Azt is elmondta, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról "részben a NATO bővítésének veszélye", Ukrajna esetleges csatlakozása miatt született döntés. "Voltak ilyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor ők (a nyugati államok) erőszakkal bevonják Ukrajnát a NATO-ba" - mondta az orosz államfő. Putyin ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség agresszív politikájától.
"Emlékeztetnék arra, hogy a Szövetségi Tanács felhatalmazott a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában" - mondta Putyin. Hozzátette rögtön, "igazán remélem, hogy nem kell ezt a jogot gyakorolni, és képesek leszünk politikai-diplomáciai eszközökkel rendezni ezeket a sürgető kérdéseket".
Moszkvában 12. alkalommal rendezték meg az állami televíziókban és rádiókban élőben sugárzott "Közvetlen kapcsolat" című műsort, amelyben az orosz elnök a honfitársai kérdéseire válaszolt. A Kreml közölte, hogy a közép-európai idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött adás kezdetéig mintegy 2,5 millió – többségében Ukrajnával és a Krím helyzetével kapcsolatos – kérdést kapott az orosz elnök.