Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy amerikai cég négyszáz zsoldosa segít Ukrajnában a kijevi átmeneti kormánynak. Az Academi ukrajnai tevékenységéről a Bild Am Sonntag német lap írt a hétvégén a német szövetségi titkosszolgálatra hivatkozva. Az információ hamar végigfutott a sajtón, főleg az orosz lapok kapták fel, mint bizonyítékot a közvetlen amerikai beavatkozásra.
Maga a cég tagadja, hogy Ukrajnában tevékenykedne. Embereik nem szolgálnak Ukrajnában, és nem is terveznek ilyen tevékenységet, állította Suzanne Kelly, a cég igazgatóhelyettese a Die Zeit német lapnak.
Nem ez az első alkalom, hogy az Academi vagy a hozzá kapcsolható társaság neve felmerül az ukrajnai konfliktusban, de mindig tagadták az érintettséget. Márciusi közleményükben azt is írták, nincs semmiféle kapcsolatuk Blackwater nevű szervezettel – az akkori pletykák szerint ugyanis ilyen név alatt működnek az Academi emberei Ukrajnában –, vagy annak korábbi tulajdonosával, Eric Prince-szel.
A Blackwater név nem véletlenül kerül elő a pletykákban: az Academit korábban úgy hívták, hogy Xe Services, még korábban pedig Blackwater USA volt a nevük. A cég egy biztonsági magánvállalkozás, amely egy 2007-es véres ügy kapcsán lett közismert. Abban az évben ősszel egy bagdadi kereszteződésben 17 civil áldozattal járó lövöldözésben vettek részt az embereik, akik amerikai diplomaták védelmére kaptak megbízást a kormányzattól.
A hírhedt Niszúr téri vérontás miatt az ott lövöldöző blackwateresek ellen eljárás indult, és még hét évvel az események után is tart. Négy ember ellen tavaly ősszel emeltek vádat, az ötödik fegyveres, aki feltehetően először lőtt a téren, egy emberöléses vádat már megúszott, hétfőn más vádak miatt állt megint bíróság elé.
A Blackwater korábbi vezetői ellen emellett fegyverekkel való visszaélés miatt indultak eljárások, ezek erősen megtépázták a cég hírnevét. Ez az ügy tavaly véget ért, gyakorlatilag mind az öt érintett megúszta.
2009-ben aztán arról írt a New York Times, hogy a CIA még 2004-ben a Blackwater embereit bérelte fel, hogy egy al-Kaida-tagok meggyilkolására indított titkos küldetésben vegyenek részt. A cég emberei tervezéssel, kiképzéssel és megfigyeléssel is segítették a CIA-t. Ez még Leon Panetta CIA-főnök számára is csak évekkel az akció után derült ki. Kiderült az is, hogy a cégnek több titkos szerződése is van a CIA-val, és egymás kiképzőbázisait is rendszeresen használják.
Az egyre rosszabbul csengő Blackwater nevet végül 2009-ben lecserélték, és egy évvel később az alapító – Eric Prince volt tengerészgyalogos – eladta a társaságot egy befektetői csoportnak. A vállalkozó három éve állítólag Abu-Dzabi számára szervezett hasonló magánhadsereget, aztán a Wall Street Journal most januárban már arról írt, hogy a férfi már egy kínai állami óriásvállalattal közeli kapcsolatban álló cég vezetője. Ez a Frontier Services Group nevű cég elsősorban logisztikai szolgáltatásokat kínál olyanoknak, akik afrikai ásványkincseket termelnek ki. Prince a lapnak azt mondta, nem szándékozik újra magánhadsereget toborozni.
Az évente több tízezer embert kiképző Academi közben igyekszik elhatárolni magát a rossz hírű előzményektől. Márciusi közleményükben is jelezték, Prince magánál tartotta a Blackwater cégnévhez fűződő jogokat, az Academi vezetése pedig „borzasztó nagy erőfeszítéseket tett, hogy felelős, átlátható vállalati erkölcsöt” teremtsen. Ettől függetlenül az Academivel kapcsolatban egyetlen híradás sem mulasztja el emlékeztetni az olvasókat a társaság zavaros múltjára.
Blackwaterként emlegette őket a The Nation amerikai magazin, amikor arról számolt be április végén, hogy a cég észak-karolinai kiképzőbázisán (amely az egyike legnagyobb ilyen bázis a világon) képezi ki a 2014-es brazíliai focivébé biztonságára vigyázó 170 ezer fős biztonsági személyzet egy részét. Ugyanígy hivatkozott rájuk a BBC spanyol kiadása 2012-ben, amikor arról adott hírt, hogy az amerikai kormány magáncégekhez szervezi ki a drogellenes háborút.
Nem csak az Academi/Xe/Blacwater biztosít ilyen fegyveres szolgáltatásokat. Olive, Aegis, DynCorp, Kbr Inc., SAIC, Triple Canopy, Custer Battles, Sharp E!nd International, Kroll Inc. – sorolja a hasonló vállalkozások neveit Peczöli Ákos, a Hadtudományi Szemlében megjelent 2012-es tanulmányában. Peczöli szerint az afganisztáni és iraki háborút követően az amerikai politika számottevő áldozatok nélkül igyekezett eredményt felmutatni, és ennek igénye hívta életre ezeket a társaságokat, amelyek aztán sok területen átvették a hadsereg szerepét. Gyakorlatilag kiszervezték magánkézbe az egész iraki újjáépítést, és a megbízást nyert magánvállalatok a bizonytalan biztonsági környezetben egyre inkább belefolytak a harci tevékenységbe is, írja.
A példát más államok is követték. Peczöli megemlíti, hogy az orosz Gazprom energiaipari óriáscég 2007 óta rendelkezik törvényben adta jogosítványokkal saját hadsereg szervezésére, amely akár házkutatást, közúti ellenőrzést is tarthat, illetve példaként hozza az Orjol (sas) nevű orosz társaságot. Ez szintén többnyire volt elitkatonák közül toboroz, és „angolszász társaihoz hasonlóan ugyancsak a gazdasági térfoglalás és pozíciószerzés egyik eszköze”.
