Autonómiát követelnek a krími tatárok

A sztálini időkben kollektív bűnösség vádjával Közép-Ázsiába hurcolták a tatárokat, most a népcsoport visszatelepült tagjai régi jogaik visszaállítását szeretnék. Csakhogy a fővárosi Lenin teret lezárták előlük az orosz szeparatisták, és állig felfegyverzett katonák kísérik a menetet. 

Nemzeti-területi autonómiát követelnek a Krím-félszigeten élő tatárok, és felszólították minden demokratikus állam parlamentjét, hogy támogassák követeléseiket. A gyűlést a Szimferopolhoz tartozó Ak-Mecset településrészen tartják, miután az Oroszország által bekebelezett félsziget vezetése megtiltotta, hogy a központi Lenin téren tartsák a kitelepítésük 70. évfordulójáról megemlékező rendezvényt. A konvojt az OMON nevű különleges rendőri alakulat páncélosai és helikopterei kísérik, ugyanakkor az ukrán ügyvivő államfő, Oleszandr Turcsinov szolidaritásáról biztosította a krími tatárokat.

A demonstrálók követelik a történelmi megnevezések visszaállítását, az önigazgatási és egyéb szervek elismerését és az őshonos krími nép méltó képviseletét. Emlékeztettek arra, hogy hetven évvel ezelőtt a sztálini rezsim a helyi nemzetiségek képviselőit tömegesen telepítették ki a Krímből azzal az alaptalan váddal, hogy együttműködtek a hitleristákkal. Hasonló sorsra jutott a fékszigeten élő görög, bolgár, örmény, török, iráni és olasz kisebbség is. Történészek szerint a mintegy 200 ezer Közép-Ázsiába telepített tatár 40 százaléka vesztette életét a kegyetlen körülmények között. A Szovjetunió összeomlása után, a kilencvenes években kezdtek visszatelepülni a tatárok régi szülőföldjükre, a Krímre.