Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Az EP-választás eredménye több mint figyelmeztetés. Ez egy sokk, egy földrengés. Mind Franciaország, mind Európa számára egy nagyon komoly pillanat” – jelentette be vészjóslóan a vasárnapi választás után a francia miniszterelnök, Manuel Valls. A szocialista politikus keserű kijelentése nem meglepő, a szélsőjobboldali Nemzeti Front és a jobbközép UMP után a kormányzó párt csak harmadik lett a választáson.
A hétvégi választással kapcsolatban a nemzetközi sajtó egybehangzóan a szélsőségesek, az euroszkeptikusok előretörését helyezi előtérbe. Nagy-Britanniában a politikáját az EU-kilépésre építő UKIP aratott példátlan győzelmet, Olaszországban, Hollandiában, Dániában, Finnországban is 10 százalék fölötti eredményt értek el euroszkeptikus pártok, akárcsak Magyarországon a Jobbik. Először lesznek neonáci képviselők az EP-ben, a német NPD egy képviselőt delegálhat, a görög Arany Hajnal kettőt.
„Az emberek világosan kifejezték, hogy nem elégedettek a gazdasági válságot kezelő mainstream politikai pártokkal” – mondta a CNN-nek Petros Fassoulas, egy EU-párti lobbicsoport vezetője. Bár politikai nézeteik élesen eltérnek egymástól, az európai politikusok Nigel Farage UKIP-vezetőtől Francois Hollande francia államfőig ugyanazt szajkózzák: elkerülhetetlen változások elé néz az EU.
„Franciaország szenved a megszorításoktól, a munkanélküliségtől és a szociális nehézségektől. De a kormányunk nem hallja meg az emberek sírását” – mondta például az euroszkeptikusok megerősödéséről a Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen. „Az EU túl bonyolulttá vált, és túl távol van az emberektől, akik túlságosan bizalmatlanná váltak az EU-val és a kormánypártokkal szemben. Az EP-választás pedig megmutatta, hogy igazuk van, és ez fájdalmas” – érkezett a megerősítés szokatlan helyről, Francois Hollande-tól. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn azt mondta, az euroszkeptikus pártok eredményei azt mutatják, hogy az állampolgárok elvesztették bizalmukat a hatalmon lévő elitek iránt. "Rendkívül aggasztónak találjuk ezt a tendenciát" – tette hozzá.
Hiába van látszólag komoly politikai súlya az euroszkeptikusok előretörésének, az EP gyakorlati működését aligha fogja jelentősen befolyásolni. „Ezeknek a pártoknak nincs elég szavazatuk ahhoz, hogy megakadályozzák a törvényhozást. Viszont lesz idejük beszélni, bizottságokat fognak vezetni, ami azt jelenti, hogy jóval több embert el fognak tudni érni az üzeneteikkel” – mondta a CNN-nek Simon Usherwood, a University of Surrey európai politikával foglalkozó tanára.
A szélsőséges pártok jó eredménye ráadásul az Európai Bizottság elnökének megválasztását is megnehezíti. Az elnököt a tagországok állam-, illetve kormányfői jelölik minősített többséggel, de az EP-nek is jóvá kell hagynia. Mivel egyik pártcsaládnak sincs abszolút többsége, sőt, a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt (EPP) súlya csökkent, elhúzódó háttéralkukra lehet számítani. Ráadásul az EPP jelöltje, a luxemburgi Jean-Claude Junckernek a pártcsaládon belül is vannak kritikusai, Orbán Viktor például azt mondta, hogy szó sem lehet arról, hogy Juncker legyen az EB-elnöke.
A jelölése ellen lobbizik David Cameron brit kormányfő is, aki Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát "és talán Németországot" látja lehetséges szövetségesének – tudta meg a Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből. Angela Merkel német kancellár pedig hétfőn közölte, hogy az uniós intézmények átfogó tisztújítása során "személyi csomagot" kell kidolgozni, vagyis a tisztségek betöltéséről párhuzamosan kell tárgyalni, és egyszerre kell dönteni.
A tagországok vezetői az „EP-választás eredményének figyelembevételével” választanak jelöltet a pártcsaládok listavezetői közül. Juncker mellett az európai szocialisták jelöltje, Martin Schulz is ragaszkodik a pozícióhoz, annak ellenére, hogy a szocialisták továbbra is csak a második legnagyobb frakcióval rendelkeznek, bár nekik legalább sikerült növelniük képviselőik számát.
„Én akarok lenni a következő elnök, mivel az EPP nyerte meg a választást. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem leszek kész kompromisszumokat kötni” – mondta Juncker egy sajtótájékoztatón. „Szerintem Juncker is megpróbál a többséghez szükséges szövetségeket kötni, és így teszek majd én is” – mondta Schulz a várható nagy alkudozásról.
„A többség megszerzéséhez a két nagy pártnak – vagy talán a négy mainstreamhez tartozónak – most többet kell tárgyalnia a háttérben a szokásosnál. A szélsőséges pártok előretörése miatt ez elkerülhetetlen, és talán erősíti is azt a benyomást, amely szerint az egész eljárás nem demokratikus” – mondta a Deutsche Wellének Daniel Gros, egy brüsszeli politikai kutatóintézet vezetője.
