A Jutarnji list szerint sokkoló volt a magyar miniszterelnök bejelentése, hogy támogatják a magyarok területei autonómiáját. A zágrábi Jutarnji list szerint ez a törekvés fogja meghatározni a szombaton harmadszor kormányfővé választott Orbán Viktor harmadik ciklusát, és feszültséget okozhat a szomszédos államokkal való viszonyban.
Horvátországban mintegy 17 ezer magyar él, elsősorban Baranya területén. Státusukat a kisebbségi törvény szabályozza, és ennek alapján joguk van az anyanyelvi oktatáshoz, a kulturális identitásuk megőrzéséhez és egy képviselőt küldhetnek a horvát parlamentbe is.
A Jutarnji list szerint Magyarország sokszor és segített a horvátországi függetlenségi háború idején, a horvát katonák például magyar területről támadhatták a szerb állásokat. Ám a lap szerint a magyar diplomácia jelezte, hogy amennyiben Horvátország lemondana a megszállt Baranyáról, Magyarország kész lenne visszakövetelni azt. A horvát politikusok ugyanis nem hangsúlyozták eléggé, hogy Baranya is szerb megszállás alatt van, írja a zágrábi újság. A lap szerint a zágrábi kormány csak a magyar területi igény bejelentése után kezdek odafigyelni arra, hogy Baranyát is Horvátország részeként említsék.
A lap ugyanakkor jónak nevezi a horvát-magyar viszonyt, amelyet nem súlyosbítottak határviták. Budapest segítette Horvátország uniós csatlakozását, a kormányok pedig mindig jó kapcsolatban voltak. Feszültséget csak néhány „rosszul sikerült magyar befektetés”, illetve a horvát olajvállalat, az INA irányítása miatti vita okozott.
A lap szerint szem előtt kel tartani, hogy az „egyre erősebb ultraradikális Jobbik” igényt tartana Baranyára és a Muraközre, és bár Zágrábnak nincs oka aggódni, Orbán kijelentése európai szinten mégis problematikus lehet. Nehéz szabadulni a benyomástól, hogy a magyar miniszterelnök bejelentésével Vlagyimir Putyin orosz elnök nyomdokaiban jár.