Lemondták Bowe Bergdahl amerikai törzsőrmester üdvözlőpartiját szülővárosában, az idahói Haileyben. Pedig nagy ünnepség volt kilátásban. Bergdahl vasárnap, öt év fogság után szabadult ki a tálibok fogságából. Ügye hatalmas figyelmet keltett, és nem csak a hosszú raboskodás miatt. Elengedéséért cserébe öt magasabb rangú, a guantánamói fogolytáborban őrzött tálibot engedtek el az amerikaiak. Kiszabadulásának azonban nem mindenki örül felhőtlenül.
A fogolycsere körül több kérdést, kételyt felvet. Elsőként, hogy miért adtak érte öt magasabb rangú, a guantánamói fogolytáborban őrzött tálibot. Aztán, hogy fogságba esésének idején a felkutatására és kiszabadítására irányuló akciókban több katona is életét vesztette. És hogy Bergdahl esetleg dezertált, és utána esett fogságba.
Az eredetileg június 28-ára kitűzött „Hozzuk vissza Bowe-t” nagygyűlést a túl sok várható résztvevő miatt kockázatosnak találták megtartani, helyette egy csendesebb fogadást terveztek. Az alig 8000 fős amerikai kisváros vezetése szerint „drámaian megnőtt a várható résztvevők száma, ezért a közbiztonság érdekében lemondjuk az eseményt”. A kisvárost elborították a megkeresések, de nem csak az ünneplők részéről.
Jeff Gunther helyi rendőrfőnök arról beszélt, hogy az egyik szomszéd államban szolgáló kollégája azzal hívta fel, „mi baj van veletek, hogy odaálltok e mellé a dezertőr mellé?” „Bergdahl egy dezertőr… saját egységének katonái közül is többen meghaltak a felkutatására irányuló akciókban” – mondta a BBC-nek Nathan Bradley Bethea, korábbi katonatársa, aki azóta a Daily Beast amerikai lap újságírója lett.
Bethea a Daily Beasten azt írta, Bergdahl nem egy tálibok elleni akcióban, vagy a lázadók rajtaütése során tűnt el, hanem őrszolgálata lejártával egyszerűen glédába rakta fegyverét, sisakját, testpáncélját és taktikai mellényét, csak iránytűjét vitte magával. Társai szerint korábban többször is kijelentette, hogy Indiába fog elgyalogolni, de feltehetően nem jutott messzire. Egysége a Délkelet-Afganisztánban található Pakisztánnal határos Paktika tartományban szolgált.
Eltűnése után társai napokon keresztül kockázatos akciókban próbálták felkutatni az egész afganisztáni hadszíntéren. Bevetettek miatta helikoptereket, rádiólehallgatókat, keresőkutyákat, profi antropológusokat (hírszerzőként), beépített afgán ügynököket. Volt, aki azt állítja, 10 napon át folyamatosan szolgálatban kellett lennie a 40 fokos afgán nyárban. A katonák Bethea szerint folyamatosan értetlenkedtek, hogy minek ez a felhajtás egy fiú miatt, aki saját akaratából csinált valami hülyeséget.
Az amerikai hadsereg mindenesetre jelezte, felülvizsgálja Bergdahl fogságba esésének körülményeit. Martin Dempsey amerikai főparancsnok kijelentette, nem fogják figyelmen kívül hagyni az esetleges szabályszegést, de mindaddig, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik, ártatlannak tekintik a kiszabadult foglyot. A vizsgálatnak már van is részeredménye: Bergdahl egységéből valóban meghalt két ember, miközben zajlottak a keresési akciók, de nem őrjárat során vesztették életüket - közölte pénteken a Pentagon. Más haláleseteket is vizsgáltak, és volt olyan, amelyről kiderült, semmi köze nem volt a katona eltűnéséhez.
A Pentagon szerint az elfogott katona kétszer is megpróbált megszökni fogva tartóitól. Az egyik kísérlet után egy kicsi ketrecbe vagy dobozba zárták.
Sokan kritizálták az amerikai kormányt a fogolycsere miatt. John McCain republikánus amerikai szenátor, korábbi elnökjelölt szerint a katari emír közvetítésével létrejött csere során a legnagyobb kockázatot jelentő embereket engedték el, akik feltehetően ezrek haláláért felelősek, és bármikor újra harcba szállhatnak az USA-val. Mike Rogers, a kongresszus titkosszolgálati bizottságának republikánus elnöke szerint ezzel megadták a leendő váltságdíjak alapárát az al-Kaida számára.
A foglyok elengedése miatt kiakadtak az amerikai kongresszus képviselői is, mivel az ügylet bejelentéséig senki nem tájékoztatta őket az alkudozásról. A törvény szerint a guantánamói foglyok elengedése esetén az aktus előtt 30 nappal értesíteniük kell a képviselőket. A Fehér Ház azzal érvel, hogy Bergdahl romló egészségi állapota nem tette ezt lehetővé. Erről beszélt a hét elején Afganisztánban tartózkodó Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter is. Természetesen megszólalt az amerikai elnök is. Barack Obama szerint az USA-nak kötelessége, hogy egyetlen katonáját se hagyja magára.
Felmerült az is, hogy a csere helyett miért nem indítottak kommandós akciót a kiszabadítására. A Pentagon azzal érvelt, hogy a katona fogva tartói túl sokszor vitték egyik helyről a másikra, és tucatnyi rejtekhelyen kellett volna rajtaütniük Pakisztánban – ahol fogva tartották -, ami az Oszama bin Laden elleni 2011-es akciót követően „politikailag és taktikailag is elhibázott lett volna” – idézett a Daily Beast név nélkül egy vezető védelmi tisztviselőt.
Bergdahlt jelenleg egy német katonai kórházban ápolják, azt még nem tudni, mikor térhet haza az USA-ba. Az elengedett tálibokat Katarba vitték, jelenleg Dohában vannak családjaikkal együtt. Innen egy éven belül nem utazhatnak külföldre, de az országon belül szabadon járhatnak-kelhetnek.
A kiengedett tálibok
Abdul Hak Vaszik –2002-óta őrzik a guantánamói táborban. Ő volt az afganisztáni tálib kormány helyettes hírszerzési minisztere, és részt vett amerikaiak elleni hadműveletekben is.
Mohamed Fazi – 2002 januárja óra őrzik a táborban, korábban az afganisztáni tálib kormány védelmiminiszter-helyettese volt. Az amerikaiak szerint 1996 és 2001 között több ezer síita afgán lemészárlásában vett részt.
Núrullah Núri – 2002 januárja óta őrizték a táborban. Az afganisztáni Balkh tartomány kormányzója volt a tálib uralom idején. Katonáival 2001-ben adta meg magát az amerikaiakkal szövetséges Rasid Dosztum tábornok csapatainak. Síita vallású, illetve üzbég nemzetiségű civilek meggyilkolásáért tartják felelősnek.
Mohamed Nabi Omari – 2002 októbere óta őrizték a táborban. Az amerikaiak szerint az al-Kaida tagja vagy a tálib rezsim része volt. Ő maga elismeri, hogy a tálibok közé tartozott, de azt állítja, nem volt köze a 2001. szeptember 11-i támadásokhoz, és hogy egy amerikai hírszerző beépített embere volt.
Harjullah Hajirkva – 2002. május 1. óta volt a tábor lakója. A tálib kormány belügy- és tájékoztatási minisztere volt, korábban Herat tartomány kormányzója, és - még a tálib uralom előtt - rendőrtiszt Kabulban. A tálib mozgalom egyik alapító tagja.