Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Herman Van Rompuy novemberben távozik az Európai Tanács éléről Catherine Ashton külügyi főképviselővel együtt – az ő utódjukat kell a mai csúcson megválasztani, egyik pozícióra sincs azonban konszenzusos jelölt. A BBC értesülései szerint így nem zárható ki, hogy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács ma nem is dönt az elnöki és a külügyi főképviselő személyéről.
Ezt tűnnek megerősíteni a csúcsra érkező vezetők nyilatkozatai is. Angela Merkel német kancellár arról beszélt, elképzelhető, hogy a személyi kérdésekben nem születik szerdán döntés. Werner Faymann osztrák kancellár pedig arról, hogy még semmi sem dőlt el.
Merkel Ukrajna ügyéről is beszélt, szerinte további szankciókról kell tárgyalni Moszkvával szemben. David Cameron brit miniszterelnök csak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban szólalt meg. Azt mondta: a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, Oroszország nem tartja tiszteletben az ország területi egységét, az Európai Tanácsnak pedig világos üzenetet kell küldenie Moszkvának.
Ashton utódjaként Federica Mogherini olasz külügyminiszter tűnt a legesélyesebb befutónak, Lengyelország és a balti államok azonban aggodalmukat fejezték ki vele kapcsolatban. A BBC értesülése szerint nem tartják elég tapasztaltnak, és félnek, hogy nem lesz kellőképpen kemény Oroszországgal szemben. Werner Faymann azt mondta róla, "nagyon jó jelölt".
A 41 éves Mogherini csupán február óta tölti be a külügyminiszteri posztot, baltikumi diplomaták szerint szinte semmilyen kelet-európai tapasztalata nincs, és nem tűnik egyértelműnek az álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban sem. A szemére vetik azt is, hogy Olaszország vonakodott életbe léptetni az Oroszországgal szembeni EU-szankciókat.
Hivatalosan ugyanakkor egyik ország illetékesei sem kommentálták ezt az értesülést, és az Eur.Activ.com információi szerint nem is szándékoznak megakadályozni Mogherini megválasztását. Dalia Grybauskaite litván államfő azonban világossá tette, hogy a balti államok olyasvalakit szeretnének külügyi főképviselőnek, aki képes határozottan fellépni Moszkvával szemben, legalább megpróbál semleges maradni, és minden érintett fél véleményét összehangolja.
Ha Mogherini - aki mögött felsorakoznak az európai szocialisták - nem szerez elegendő támogatást, akkor a BBC szerint Kristalina Georgieva bolgár biztos léphet elő lehetséges kompromisszumos jelöltként. Azonban őt éppen a saját kormánya nem támogatja, mert a jobbközéphez tartozik, amely jelenleg nem tagja a koalíciónak.
Sokáig emlegették Ashton lehetséges utódjaként Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert is.
Brüsszeli EU-s források az Origónak júniusban azt mondták, ő markáns választás lett volna külügyi főképviselőnek, a lengyelországi lehallgatási botrány miatt azonban csökkentek a megválasztásának az esélyei (a lehallgatási ügy kínosan érintette a lengyel kormányt, Donald Tusk kormányfőnek a parlamentben kellett megerősítő szavazást kérnie a kormányáról).
Ráadásul egyes nyugat-európai kormányok véleménye szerint ő meg éppenséggel túlságosan ellenségesen és keményen lépne fel Moszkvával szemben.
A tanács legfontosabb feladata a külügyi főképviselő megválasztása; ha ez megvan, következhet az Európai Bizottság többi tagjának a kijelölése – ez is kemény dió, hiszen a legfontosabb biztosi posztokért ádáz harc folyik.
Szeptemberig kell kiválasztani a biztosjelölteket, akiket az Európai Parlament hallgat és választ majd meg.
A tanács elnöki posztjára a legesélyesebbnek Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő tűnik, a BBC azonban emlékeztetett, hogy Van Rompuy és Ashton megválasztása is meglepetést keltett 2009-ben, vagyis a mai csúcs eredményét sem lehet előre borítékolni.
