A ZMapp-ként ismert szer erősíti az immunrendszert, hogy az képes legyen felvenni a harcot az Ebola-vírus ellen. Fertőzött állatok antitestjeiből állítják elő – számolt be a Fox News.
Az AP amerikai hírügynökség úgy értesült, hogy Nancy Writebol két adagot kapott belőle még Libériában, ahonnan ma szállítják az Egyesült Államokba. Ennek is köszönhető, hogy munkaadója szerint képes volt segítséggel járni, és visszanyerte az étvágyát is.
Bruce Johnson, a Writebolt foglalkoztató segélyszervezet elnöke elárulta, hogy nem igazán bízott a kísérleti szerben. „Az Ebola trükkös vírus; egyik nap jól érzi magát az ember, másnap pedig pocsékul. A végkifejlet szempontjából nem számít tehát, hogy most éppen hogyan érzi magát, de hálásak vagyunk, hogy megkaphatta a szert” – fogalmazott.
A 33 éves Kent Brantly doktornak, aki szombaton érkezett meg az atlantai Emory Egyetemi Kórházba további kezelésre, a jelentések szerint javul az állapota. Őt is Libériában kezelték a ZMapp-pal, és kapott egy adag vért is, egy 14 éves fiútól, aki túlélte az Ebolát, és akit korábban éppen ő gyógyított. Így hozzájutott az antitestekhez, amelyeket a gyerek szervezete termelt.
Egyébként azért Libériában kapták meg mindketten a szert, mert az amerikai gyógyszer- és élelmiszerellenőrző hatóságnak (FDA) külföldön nincs hatásköre.
Az Ebola ellen nincs oltás és gyógymód. Akik túlélik a betegséget, maguktól gyógyulnak meg.
A gyógyszert kifejlesztő, San Diegó-i Mapp Biopharmaceutical Inc. közleményben számolt be arról, hogy a munkában részt vett többek között az amerikai és a kanadai kormány.
Januárban jöttek rá, hogy a szerrel kezelni lehet az Ebolát. A gyógyszer dohánynövény segítségével készül Kentuckyban. A növény afféle másológépként működik, abból nyerik ki a gyógyszert.
Igyekeznek gyorsítani a ZMapp gyártását, de a nagybani termeléshez még több hónapra van szükség. Eddig csak majmokon próbálták ki, emberek bevonásával várhatóan még valamikor idén megkezdődnek a vizsgálatok.
Az amerikai hadsereg régóta részt vesz fertőző betegségek, így például az Ebola kutatásában. A hidegháború idején ezeknek a programoknak kettős céljuk volt: megvédeni a katonákat a fertőzéstől, illetve kideríteni, használhatóak-e az érintett biológiai ágensek fegyverként.
Bár a hadseregnek már nincsenek biológiai fegyverei – ezt az ENSZ 1971-ben elfogadott és 1975-ben életbe lépett egyezménye tiltja –, a katonák egészségvédelme érdekében változatlanul részt vesznek a hasonló kutatásokban.