Szeptembertől decemberig heti hat napon járnak majd iskolába az ukrán diákok. Elmarad a szokásos őszi szünet, a keménynek ígérkező első félévet azonban kéthavi téli vakáció (tulajdonképpen fagyszünet) követi majd. Azt még nem tudni, hogy februártól milyen rend szerint fog folytatódni a tanítás – jelentette Palkó István, az Origo tudósítója Kárpátaljáról.
Mivel a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyében viszonylag kevés nagyobb iparvállalat üzemel, Kárpátalján az áramkorlátozás elsősorban a nagyteljesítményű villanymotorokat és -szivattyúkat használó létesítményeket, azaz zömében a víz- és csatornázási műveket érinti.
Ungváron például már a jövő héttől kezdődően kerületenként egy-egy napra kikapcsolják az ivóvíz-szolgáltatást, de hasonló intézkedésekre kényszerülnek a megye más nagyobb településein is.
Ukrajna az idén már nemigen számíthat az orosz szerződésre, csupán az Európából, többek között Magyarországról érkező földgázra lesz kénytelen hagyatkozni, ez azonban az ország energiaigényének legfeljebb a felét biztosítja.
Bár a kormány még nem jelentette be egyértelműen, már most számos jele van annak, hogy a háztartási gázszolgáltatásban is radikális korlátozások várhatók. Országos kampányt hirdettek például az állami és önkormányzati kézben lévő intézmények távhőellátásának vegyes tüzelésre való átállítására, és ugyanerre biztatják a családi házak tulajdonosait is.
Az elektromos energia tekintetében sem rózsásabb a helyzet. Ukrajna áramszükségletének közel felét a földgáz- vagy szénüzemű hőerőművek biztosítják.
A gázról már szó esett, ami pedig a szenet illeti, az ország szénkészletének java részét rejtő Donyecki-medencében jelenleg éppen polgárháború tombol, és a bányák több mint a fele már jó ideje nem üzemel.
A lakosságnak legfeljebb a fatüzelés maradna, csakhogy az elmúlt évtizedben lezajlott kampányszerű gázosítási programmal párhuzamosan módszeresen felszámolták a tüzelőanyag-árusító telepeket, így jelenleg még pár köbméter tűzifa beszerzése is lehetetlen feladatnak ígérkezik az emberek számára.