Határozatban kérte fel az ENSZ-közgyűlés emberi jogi ügyekben illetékes bizottsága a Biztonsági Tanácsot, hogy vitassa meg az észak-koreai emberi jogi visszaélésekről szóló beszámolókat, és fontolja meg a felelősök Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé állítását. Azt is ajánlották, hogy a Biztonsági Tanács hozzon szankciókat az emberiesség elleni bűnöket elkövetők ellen.
A határozatra - amelyről még az ENSZ-közgyűlés egészének is szavaznia kell – 111-en szavaztak 55 tartózkodás és 19 ellenszavazat mellett (a két állandó BT-tag Kína és Oroszország is nemmel szavazott). Kína szerint nem a Biztonsági Tanács a megfelelő fórum az emberi jogokkal kapcsolatos vitákra.
Az elfogadott szöveg kiindulópontja az ENSZ vizsgálóbizottságának februári jelentése volt, amely szerint Észak-Korea százezres fogolytáborokat működtet, ahol módszeresen éheztetik, kínozzák a rabokat, de nemi erőszaknak és gyilkosságoknak is elszenvedői. A határozat szerint Észak-Koreában emberiesség elleni bűnöket követtek el olyan politika alapján, amelyeket az állam legmagasabb szintjein folytattak évtizedeken át, és megemlítik a jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un személyes felelősségét is.
Phenjan ENSZ-nagykövete, Szin Szo Ho
"kiszámíthatatlan következményekkel"
fenyegette meg a határozat kezdeményezőit, köztük az Európai Uniót. Azt mondta, hogy Észak-Koreának "nincs már oka tartózkodnia az atomkísérletektől". Szerinte nincs szükség az emberi jogokról folytatott párbeszédre sem az EU-val, amelyet az Egyesült Államok talpnyalójának neveztek az észak-koreai illetékesek.
A határozat inkább jelképes jelentőségű, mert arra ugyan alkalmas, hogy növelje az Észak-Koreára nehezedő nyomást, de kicsi a valószínűsége, hogy a népirtást és más súlyos emberiesség ellen bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást indítson. Emberi jogi szervezetek üdvözölték a szavazás eredményét, és sürgették a Biztonsági Tanácsot, hogy döntsön a feltételezett észak-koreai bűnök büntetőbíróság elé utalásáról.