A változás drámai a kontinensen, amely sokáig a katolicizmus fellegvára volt. Az 1960-as években még a dél-amerikaiak 90 százaléka volt katolikus, az emberek 84 százaléka még ma is azt vallja, hogy ebben a hitben nevelték.
A Pew Research Center felméréséből azonban az is kiderül, hogy ma már csupán a latin-amerikaiak 69 százaléka tartja magát katolikusnak, és egyre többen térnek át a protestáns hitre (19 százalék), vagy agnosztikusként, illetve vallási szempontból el nem kötelezettként határozzák meg magukat (8 százalék).
Az argentin Ferenc pápa tavalyi megválasztása is ellentétes érzelmeket váltott ki a kontinensen. Az elmúlt időszakban készített felmérések azt mutatják, hogy a katolikus hívők döntő többségének kedvező a véleménye róla, pápaságáról pedig úgy vélik, hogy az jelentős változást hoz majd az egyházban, a kitértek sokkal szkeptikusabbak.
Csak az argentin és uruguayi volt katolikusok nyilatkoztak pozitívan a pápáról – összegzett a Pew jelentése.
A katolikus egyház befolyásának csökkenése is magyarázhatja, hogy régióban miért fogadtak el sok helyen az abortuszt, a meleg házasságokat és a marihuána-használatot legalizáló törvényeket.
A megkérdezettek különféle válaszokat adtak arra a kérdésre, miért hagyták ott a katolikus egyházat. A leggyakrabban azt hozták fel indokként, hogy személyesebb kapcsolatra vágynak Istennel. Másokat a többi egyház istentiszteleteinek a stílusa fogott meg, vagy azért váltottak, mert a morálra helyeznek nagyobb hangsúlyt.
A protestáns hitre áttértek 58 százaléka azzal indokolta a lépését, hogy az új egyháza kereste és győzte meg őket. A változás egyébként követhető az Egyesült Államok spanyolajkú lakosainál is, akik között hasonló arányú, 22 százalékos a protestánsok aránya – számolt be a felmérés eredményéről a USA Today.