Bírói döntés: egy orángutánnak is joga van a szabadsághoz

Megnyílt a lehetőség egy argentin állatkertben tartott orángután természetvédelmi területre szállítása és szabadon engedése előtt, miután egy bíróság "nem emberi személynek" ismerte el az emberszabású majmot, amelyet az ítélet szerint jogtalanul fosztottak meg szabadságától.

Állatjogi aktivisták a fogva tartást korlátozó habeas corpus jogelv alapján kezdeményeztek eljárást novemberben a Buenos Aires-i állatkert Sandra nevű, 29 éves szumátrai orángutánjának nevében. Az állati jogokért küzdő Association of Officials and Lawyers for Animal Rights (AFADA) nevű szervezet beadványában azzal érvelt, hogy az emberszabású majom elegendő tanulási képességgel rendelkezik ahhoz, hogy ne lehessen tárgyként kezelni.

Nem emberi személy

A bíróság egyetértett azzal, hogy a Németországban, fogságban született és két évtizede Argentínába szállított Sandrát megilletik egy "nem emberi személy" alapvető jogai. "Ez nemcsak a nagy testű emberszabású majmok előtt nyitja meg az utat, hanem más érző lények előtt is, amelyeket tisztességtelen és önkényes módon fosztanak meg szabadságuktól állatkertekben, cirkuszokban, vízi parkokban és tudományos laborokban" - idézte a La Nación című napilap az AFADA jogászának, Paul Buompadrénak a szavait.

A képen látható orángutánbaba, Bulu Mata szeptemberben született a budapesti Állatkertben. Miután anyja elpusztult, a kis orángutánt Angliába vitték Forrás: MTI/Kovács Attila

Egy hasonló beadványt elutasítottak

Sandra esete nem az első, amikor jogvédők a habeas corpus elvre hivatkozva próbálják meg elérni fogságban tartott vadállatok szabadon bocsátását. Egy New York állambeli fellebbviteli bíróság december elején elutasított egy hasonló beadványt, amelyben a Nonhuman Rights Project nevű állatvédő szervezet egy Tommy nevű, magánszemély által fogva tartott csimpánz szabadon engedését próbálta meg elérni.

A Buenos Aires-i állatkertnek tíz munkanap áll a rendelkezésére, hogy fellebbezzen a döntés ellen. A jogászuk nem nyilatkozott az ügyben. Az állatkert vezető biológusa viszont a La Naciónnak azt mondta, "gyakori tévedés, hogy az egyes fajok biológiai jellemzőit nem ismerők emberi szempontok szerint próbálják értékelni egy állat viselkedését, és alaptalanul azt állítják, hogy az szenved, és stresszes vagy depressziós lesz" a fogságban.