Az oldenburgi tartományi bíróságon csütörtökön kezdődött perben az ápolót három rendbeli emberöléssel és két rendbeli emberölési kísérlettel vádolják, amiért 2003 és 2005 között súlyos szívritmuszavart előidéző készítményt injekciózott öt beteg szervezetébe. Hárman meghaltak, két esetben sikerült az újraélesztés.
Az ügyészség szerint a vádlottat az ösztönözte, hogy bizonyítsa a szívhalál utáni újraélesztés területén szerzett tudását. Az első tárgyalási napon az igazságügyi orvosszakértő olvasta fel a vádlott állásfoglalását. A pszichiáter decemberben és januárban öt napon keresztül beszélgetett a vádlottal, aki azt kérte, hogy készítsen összefoglalót ezekről a beszélgetésekről, és a dokumentumot vallomásként terjessze a bíróság elé.
A szakértő ismertetette, hogy a vádlott nemcsak a terhére rótt öt esetben ismerte el bűnösségét, hanem bevallotta, hogy a delmenhorsti klinikán 2003 és 2005 között összesen 90 betegnek adott halálos injekciót, majd megpróbálta újraéleszteni őket. A művelet 60 esetben sikerült, 30 beteg meghalt. A vádlott a beszélgetéseken mély szégyenérzetről számolt be és elmondta, hogy megbocsáthatatlannak tartja magatartását. Ugyanakkor kijelentette, hogy más bűncselekményt nem követett el - mondta a pszichiáter. A 38 éves férfi egy korábbi munkahelyén, az oldenburgi egyetemi klinikán viszont arra gyanakodnak, hogy 1999 és 2002 között ugyanazzal a módszerrel még 12 beteget ölt meg.
A kórház belső vizsgálata szerint az ápoló igen feltűnően viselkedett vészhelyzetekben, amikor újra kellett éleszteni a beteget. Ilyenkor
igyekezett a középpontba kerülni és valósággal sóvárgott az elismerés után
- idézte az NDR regionális közszolgálati műsorszolgáltató a klinika tavaly novemberi közleményét. Az ápoló 2005-ben bukott le, amikor a delmenhorsti klinika intenzív osztályán egy kollegája rajtakapta, hogy halálos injekciót ad be egy betegnek. Ezért 2008-ban hét és fél év szabadságvesztésre ítélték emberölési kísérlet miatt.