Hatalmas tömeg részvételével zajlott vasárnap Párizsban a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó menet, amelynek élén mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel Francois Hollande francia államfő oldalán.
A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el. Mindkét csendes menet a République (Köztársaság) tértől indult és az onnan három kilométerre található Nation (Nemzet) térre érkezett.
A politikai vezetők karöltve, némán haladtak, a francia elnökbe balról Angela Merkel német kancellár, jobbról Ibrahim Boubacar Keita mali elnök karolt. Az első sorban volt látható többek között Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Mögöttük vonult más államok vezetőinek társaságában Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Menetük délután négy óra körül ért véget.
.
A megemlékező menet a várakozásoknak megfelelően több órán át vonult, miután a République téren kora délelőtt óta hatalmas tömeg gyűlt össze. Az emberek gyertyákat gyújtanak és virágokat helyeznek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál.
A világ vezető politikusai autóbuszon érkeztek a francia elnöki hivatalból, ahol Hollande előzetesen vendégül őket. A politikusokat - akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket - hatalmas tapssal fogadta a tömeg.
A párizsi rendezvénnyel egy időben a világ több városában is megemlékeztek az eheti terrorcselekmény áldozatairól. Az AFP szerint Brüsszelben körülbelül 15 ezren gyűltek össze.
Nagyon sokan gyűltek már össze két órával a terrorizmus elleni tiltakozó megmozdulás kezdete előtt a párizsi République téren, ahonnan délután 3 órakor a menet elindul. „Emeljétek fel a tollaitokat!”, „Szabadság, egyenlőség, rajzoljatok, írjatok!” „Charlie vagyok” – ezek a feliratokat lehett olvasni a République (Köztársaság) téren látható táblákon, ahol a napos időben hatalmas tömeg gyűlt össze.
Az emberek gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál, többen a francia himnuszt énekelték, mások sírtak.
A lenti térképen láthatják a menet útvonalát.
Percről percre a terrortámadásról
A menet előtt az Európai Unió külső határainak fokozottabb ellenőrzésére szólított fel tizenegy európai ország belügyminisztere és Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter, akik rendkívüli tanácskozást tartottak a nemzetközi és európai terrorellenes küzdelemről Párizsban. Mindannyian egyetértenek abban, hogy bizonyos kritériumok alapján bizonyos utasoknál mélyreható ellenőrzést kell végezni. Emellett kiemelte, hogy a terrorellenes küzdelemben ki kell építeni a légitársaságok utasainak adatait összegyűjtő rendszert.
A francia politikusokon – köztük Francois Hollande francia államfőn – kívül mintegy 45 külföldi vezető vett részt a menetben. Köztük Angela Merkel német, David Cameron brit, Matteo Renzi olasz, Mariano Rajoy spanyol kormányfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Bohuslav Sobotka cseh és Zoran Milanovic horvát kormányfő, Klaus Iohannis román államfő vagy éppen Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Jelezte részvételét II. Abdalláh jordán király, Petro Porosenko ukrán államfő, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.
Londonban az áldozatok tiszteletére az ismert nevezetességeket – például a Tower hidat, a Trafalgar teret és a Nemzeti Galériát – a francia nemzeti lobogó színeivel: kékkel, fehérrel és pirossal – világították meg – számolt be a BBC.
Tizenkétezren vettek részt a Bécs belvárosában tartott terrorizmus elleni tüntetésen vasárnap délután - közölte az osztrák rendőrség szóvivője. Ezt megelőzően a francia nagykövetség előtt gyülekeztek az emlékezők. Az Együtt a terror ellen címmel meghirdetett rendezvényt a Bécsi Állami Operaház kórusának fellépése nyitotta meg, majd a bécsi Burgtheater színészei olvastak fel részleteket Bertold Brecht, Peter Handke, Gotthold Ephraim Lessing és Konrád György műveiből. Ezt követően a színészek tolmácsolták az osztrák kormány által kiadott nyilatkozatot, ebben azt írták: "a demokráciánkat és a szabadságunkat nem lehet eltörölni".
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter bejelentése szerint a hatóságok 2200 rendőrt és katonát vetettek be a megmozdulás biztosítására. Így például mesterlövészek figyelték a menet útvonalát a környező házak tetőin. Franciaországban utoljára 2002-ben volt egymilliós tömegtüntetés, akkor azután tiltakoztak tömegek az utcákon, hogy a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen bejutott az elnökválasztás második fordulójába a jobboldali Jacques Chirac mögött.
Szombaton tízezrek vonultak utcára Franciaország vidéki városaiban a terrortámadás 17 halálos áldozatának emlékére. A dél-franciaországi Pau-ban közel 40 ezren vettek részt az önkormányzat által szervezett csendes felvonuláson. A belvároson végighaladó tömeg élén gimnazisták tartották magasba a „Mindannyian Charlie-k vagyunk” feliratot. Orléans-ban 22 ezren jelentek meg az „Én Te Ő, mindannyian Charlie-k vagyunk” felirat mögött.
A 350 ezres lakosú Nizzában 23 ezren vonultak végig a Promenade des Anglais nevű híres tengerparti sétányon. A több mint egy kilométeres menet valamennyi vallás képviselőinek jelenlétében megkoszorúzta a háborús hősök emlékművét. A francia köztelevízió kommentárja szerint Franciaország 1945-ös felszabadítása óta nem voltak ekkora megemlékezések vidéki városokban.
Pénteken késő délután ért véget a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni támadással kezdődött franciaországi terrorcselekmény-sorozat, miután a biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest is, az utóbbi helyszínen azonban négy túsz is meghalt.
A merénylők kézre kerítésére több tízezer rendőr, csendőr és katona részvételével hajtóvadászat indult a 12 halálos áldozatot követelő szerdai terrorcselekményük után. Üldözésük csütörtökön kezdődött, amikor kiraboltak egy vidéki benzinkutat. A rendőrök pénteken Dammartin-en-Goele-ben értek a szökésben lévők nyomába, akik bemenekültek a nyomdába. A hatóságok tárgyalást kezdeményeztek, de a Kouachi-fivérek közölték, hogy mártírként akarnak meghalni.
Ezzel párhuzamosan Párizsban egy kóser szupermarketben egy magát az Iszlám Állam dzsihadista szervezet tagjának mondó fegyveres 19 embert túszul ejtett, majd azzal fenyegetőzött, hogy kivégzi őket, ha a rendőrök megtámadják a Kouachi-fivéreket. Az illető, Amedy Coulibaly értesülések szerint kapcsolatban állt a Kouachi-fivérekkel, és ő volt az, aki csütörtökön Párizs egy déli elővárosában, Montrouge-ban megölt egy rendőrnőt. A túszszabadítás során a boltban négy ember vesztette életét.