"Az álláspontom az, hogy a megosztottság okozta fájdalom enyhítése és a békés egyesítés elérése érdekében hajlandó vagyok bárkivel találkozni. Ha ez előmozdítja a fentieket, akkor kész vagyok egy csúcstalálkozóra Észak-Koreával. Előfeltételek nélkül" – fogalmazott Pak hétfői sajtótájékoztatóján.
A dél-koreai elnök asszony azt mondta: Phenjan atomprogramjának berekesztése részét kell, hogy képezze a Koreai-félsziget békéjéről szóló megbeszéléseknek, de mindez nem előfeltétele a tárgyalások megkezdésének. Egyúttal azonban azt is leszögezte, hogy országának továbbra is szüksége van az Észak-Korea ellen irányuló nemzetvédelmi törvényre, hogy "szavatolja a biztonságot ebben az országban, amíg szemben állunk Északkal".
A kommunista Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun újévi beszédében azt mondta: nyitott arra, hogy országa tárgyaljon Dél-Koreával. Phenjan azonban egy héttel később elutasította Szöul felkérését, hogy folytassák a két Korea közötti, korábban megrekedt párbeszédet.
A két Korea vezetői a félsziget második világháborút követő felosztása óta mindössze kétszer találkoztak. Az első alkalommal, 2000-ben áttörésnek számító turisztikai és gazdasági együttműködésről határozott a néhai Kim Dzsongil és az akkori dél-koreai elnök, Kim Dedzsung. Hét évvel később azonban az észak-koreai vezető és No Muhjon elnök hiába hangoztatta az együttműködés elmélyítését, a tervekből kevés valósult meg, 2010-ben pedig egy déli hadihajó elsüllyesztése és egy vitatott sziget észak-koreai ágyúzása miatt megrekedt a párbeszéd.
A szöuli parlament a múlt hónapban olyan ügyekben kérte Phenjantól a tárgyalások folytatását, mint az észak-koreai emberi jogok, vagy az 1950–53 közötti koreai háború után szétszakított családok kapcsolattartása. A dél-koreai egyesítési minisztérium illetékese pénteken arról számolt be, hogy Észak-Korea magyarázat nélkül utasította el a tárgyalásokról szóló ajánlatot.