A Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) nyerte meg a vasárnapi görögországi előrehozott parlamenti választásokat. A kormányon lévő konzervatív Új Demokrácia görög párt elismerte vereségét. „Vesztettünk. A vereség mértéke egyelőre még nem világos” – mondta Makisz Voridisz egészségügyi miniszter.
A szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján a Sziriza a voksok 36,3 százalékát szerezte meg, ennek köszönhetően 149 parlamenti képviselői helyhez jut a 300-ból. Kiszelly Zoltán politológus szerint nehéz a Sziriza helyzete, mivel általuk elutasított pártokkal kell együttműködniük. A koalíciós tárgyalások miatt az ígértnél mérsékeltebb programból származó népszerűségvesztés okozhat nagy nehézségeket a szélsőbaloldali pártnak. Ha nem lesz működőképes koalíció, akkor újabb előrehozott választást kell tartani, amelyen azonban a Sziriza már érvelhet úgy, hogy egyértelmű felhatalmazást kér a választóktól a radikális programjához – vélekedett Kiszelly Zoltán.
A szakember a várható gazdasági hatások kapcsán emlékeztetett arra, hogy bár az Európai Központi Bank 2016 szeptemberéig tartó eszközvásárlási programot hirdetett meg, arra felhívták a figyelmet, hogy görög papírokat nem fognak vásárolni, ami fenyegetésként hathatott a választókra. Elképzelhető, hogy a mostanra gyakorlatilag visszafizethetetlenné duzzadt görög államadósságból lesz bizonyos mértékű elengedés, de az csak a nyugat-európai adófizetők beleegyezésével történhet meg.
„Az eurózónából biztosan nem fog kilépni Görögország, mivel a drachma visszahozása esetén sem csökkenne az államadósság.” A nagy kérdés, hogy a tervezett reformokat mennyire tudja majd a Sziriza végrehajtani. A párt a gazdagok erőteljes megadóztatásával kampányolt, ha valóban sikerül ezeket a hatalmas összegeket behajtani, akkor a kisemberek helyzete valóban javulhat – hangsúlyozta a politológus.
A remények és a reformok közti kényes egyensúlyozás lesz a következő kabinet legnagyobb feladata – mondta Kiszelly Zoltán.
A szakember szerint egyre több nyugat-európai baloldali radikális párt a gazdagok erőteljes megadóztatására helyezi majd a hangsúlyt. Erre a vonulatra a hazai baloldali ellenzéki pártok is ráülhetnek – zárta szavait Kiszelly Zoltán.
Krekó Péter Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a Sziriza nagyon pofára fog esni kormányon. Vagy teljesítik az ígéreteiket, és akkor bedöntik a görög gazdaságot, vagy nem, és akkor gyorsan leapad a népszerűségük – vélekedett a politikai elemző. „Az mindenesetre bájos, hogy a radikális baloldal új reménységének programja, hogy a görögök költekezhessenek a végtelenségig, az eurózóna többi országának lakossága pedig fizessen, de feltételeket senki ne támasszon. A szolidaritás magasiskolája!”
A nemzetközi piacok számára az lenne a megnyugtató, ha a Sziriza valamelyik mérsékelt baloldali párttal alkotna koalíciót – erről már Török Zoltán beszélt az Origónak. A Raiffeisen Bank elemzője szerint az kedvező légkört teremt, hogy a baloldali radikális párt már nem az eurózónából való távozást hirdeti, de a programja így is jelentősen szemben áll a trojka (az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) által képviselt nézetekkel.
Teljesen érthető, hogy az öt éve tartó súlyos válság miatt a görögök egy új erőre szavaztak, de be kell látni, hogy a kormányzáshoz a retorika nem elég. A legfőbb probléma az óriásira nőtt adósságállomány, de szerencse a mostani helyzetben, hogy a nyárig nem kell jelentős törlesztőrészletet visszafizetnie a mediterrán államnak – hívta fel a figyelmet a pénzügyi elemző.
Az új görög kormány újra fogja tárgyalni a nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, hogy azok "igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek" – jelentette ki Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője közvetlenül a választási győzelem után. Hozzátette: el akarja kerülni "a kárt okozó összeütközést" Athén európai partnereivel. "A görög nép ma történelmet írt, az ország búcsút int a megszorításoknak és a megaláztatásnak. De győzelmünk kedvez más európai népeknek is, amelyek harcolnak a megszorítások ellen. A legfontosabb célunk, hogy hazánk és népe visszanyerje méltóságát" – mondta Ciprasz az Athéni Egyetem terén.
Ciprasz valószínűleg már hétfőn leteszi a miniszterelnöki esküt, és legkésőbb szerdára összeáll a kormány – közölték a Sziriza tisztségviselői. A pártvezető hétfőn találkozik Panosz Kammenosszal, a jobboldali Független Görögök pártja (ANEL) vezetőjével, hogy tárgyaljon egy lehetséges koalícióról. Az ANEL a voksok mintegy 4,7 százalékát szerezte meg. Ciprasz találkozni akar az Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) párt vezetőjével, valamint a kommunista párt (KKE) tisztségviselőivel is. A To Potami a voksok 5,9 százalékát szerezte meg, és a KKE is hasonló eredményt ért el.
A belga pénzügyminiszter lát lehetőséget a görög pénzügyi mentőprogram feltételeinek újratárgyalására, a brit miniszterelnök viszont kijelentette, hogy a Sziriza választási győzelme "gazdasági bizonytalanságot" fog teremteni Európában. Az európai baloldali pártok üdvözölték az eredményt, szerintük az arra utal, hogy az Európai Uniónak változtatnia kell a gazdaságpolitikáján.
Török Zoltán szerint az adósság átütemezésére van remény, de ahhoz az kellene, hogy az új kormány is folytassa a szigorú költségvetési politikát. A Sziriza szeretné növelni a kiadásokat, de szerintük ez nem vezetne az egyensúly megbomlásához. A piacok számára az sem lenne szerencsés helyzet, ha a mostani választásokat követően nem jönne létre stabil kormány, hanem újabb voksolás jönne – tette hozzá.
Magyarország szempontjából abban az esetben lennének erőteljes negatív következmények, ha az unió perifériáján lévő államok (Portugália, Spanyolország, Olaszország) kötvényeinek hozamai elkezdenének fölfelé menni. Pozitívan biztosan nem fogunk ebből kijönni, de ha viszonylag stabilizálódna a helyzet Görögországban, akkor itthon sem történnének komoly negatív piaci események – zárta szavait az elemző.
A parlamenti választás eredménye meghatározó lesz ugyan Görögország jövőjére nézve, szélesebb piaci hatásait azonban felfogja majd az ország viszonylagos elszigeteltsége az euróövezeti pénzügyi rendszertől, valamint az Európai Központi Bank (EKB) január 22-én bejelentett kötvényvásárlási programja – véli Lucy O'Carroll, az Aberdeen Asset Management közgazdásza.
„Ha a Sziriza nem működik együtt, Németország esetleg kénytelen lesz megkérni Görögországot, hogy hagyja el az euróövezetet” – vélte Mark Burgess, a Threadneedle Investments befektetési szakembere.
Az euró 11 éve nem tapasztalt rekordmélységbe jutott hétfőn a dollárral szemben annak hatására, hogy a radikális baloldali Sziriza párt az előző nap megnyerte a görögországi választásokat.
Több mint tízmilliárd eurót vontak ki a görög bankokból az utóbbi két hónapban a vasárnapi parlamenti választások kockázataitól tartó betéttulajdonosok – írta görög banki forrásokra hivatkozva a The Sunday Times. Decemberben 3 milliárd, januárban eddig már 7 milliárd eurót menekítettek ki a betétesek görögországi bankszámláikról. Egyes londoni elemzőházak nem zárják ki a „grexit” lehetőségét, vagyis Görögország távozását az euróövezetből, bár ez nem konszenzusos előrejelzés a Cityben.