Görögországban az egyik fő feszültségforrást az jelenti, hogy bár némileg javultak a foglalkoztatási adatok, azok továbbra is a leglehangolóbbak az Európai Unión belül: a munkaképes korúak több mint negyede nem dolgozik, és a fiatalok felének nincs keresete – írta az euronews.com hírportál.
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a lakosság több mint harmada, mintegy 3,9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Egy nemrég közzétett felmérésből kiderült: a görögök 47 százaléka azt állítja, hogy a család jövedelme nem elég a szükségletek kielégítésére és a válaszadók 55 százaléka kölcsönökből vagy ingóságainak eladásából tartja fenn magát.
Sokan a kivándorlást látják az egyedüli megoldásnak. A mediterrán ország 2012-ben az ötödik legnagyobb népességfogyást szenvedte el az uniós tagállamok közül – csak Írország, Lettország, Észtország és Litvánia könyvelhetett el nagyobb veszteséget. Tavaly a nettó kivándorlás – a kivándorlók és a bevándorlók számának különbözete – elérte az 52 ezer főt.
Percről percre az Origón
Az urnaárást követően a görögországi előrehozott választás eredményeit percről percre követhetik az Origón.A vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon összesen 22 párt verseng a választók szavazataiért, a felmérések szerint azonban mindössze nyolc politikai platformnak van reális esélye arra, hogy átlépje a 300 fős parlamentbe jutáshoz szükséges, három százalékos küszöböt.
Az Alekszisz Ciprasz vezette baloldali tömörülés, a Radikális Baloldal Koalíciója avagy közismert görög rövidítéssel a Sziriza a görög választási verseny egyértelmű favoritja. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a párt a voksok 34-37 százalékára, és körülbelül 6-8 százalékponttal előzi meg a második helyen álló Új Demokráciát.
A szinte teljes ismeretlenségből a karizmatikus, nagyszerű szónoki képességekkel megáldott Ciprasz emelte ki a görög adósság elengedéséért síkra szálló pártot, és támogatottságát a 2009-es 4,7 százalékról 2012-re már 26,9 százalékra növelte. Egyelőre úgy tűnik egyetlen más baloldali alakulat sem akar koalíciót kötni a Szirizával, így azt sem lehet kizárni, hogy márciusban újabb választás jöhet.
Az Antonisz Szamarasz kormányfő vezette konzervatív Új Demokrácia szinte őskövületnek számít a görög politikai palettán: 1981-ben az ND vezette Görögországot az Európai Közösség tagjai közé, és egyebek mellett emiatt is vehemensen harcol azért, hogy a dél-európai ország továbbra is az eurózóna tagja maradjon. A közgazdász végzettségű Szamarasz 2012-ben nyerte meg a választásokat, és azóta a szocialistákkal közösen vezeti az országot.
A görög miniszterelnök a nemzetközi hitelezőktől kapott, összesen 240 milliárd euró hitelért cserébe kemény megszorításokat vezetett be Görögországban, és Szamarasz továbbra is tartja magát a reformokhoz. Mindenesetre újraválasztása esetén az Új Demokrácia azt ígérte, nem terheli további megszorításokkal a lakosságot, és egy átmeneti program segítségével állítaná talpra a görög gazdaságot.
A 2014 tavaszán az 51 éves Sztavrosz Teodorakisz korábbi tévésztár által alapított, Európa-barát, balközép párt válhat az új parlament harmadik legerősebb politikai platformjává. A legutóbbi felmérések szerint a választók közel hat százaléka támogatja a To Potamit, amelynek az Európai Parlamenti választásokon a voksok 6,6 százalékát sikerült elnyernie. Nagy kérdés, hogy a voksolást követően kivel kíván majd koalíciót kötni az alakulat.
A Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) 2009-ben még 44 százalékos támogatottsággal nyerte meg a parlamenti választásokat, gyakorlatilag elsodorta a megszorítási politika keltette társadalmi ellenállás. 2010 óta szinte teljesen lemorzsolódott támogatói bázisa, képviselőinek egy része pedig csatlakozott a Szirizához. A PASZOK továbbra is kész koalícióra lépni a kormánypárttal, ám ugyanúgy hajlandó lenne a Szirizával is szövetséget kötni, bár egyelőre úgy tűnik, Ciprasz pártja nem kérne a szocialisták támogatásából.
A szélsőjobboldali, idegengyűlölő és bevándorlás-ellenes Arany Hajnal 18 parlamenti képviselőjének majdnem a fele 2012 óta vizsgálati fogságban van, mintegy hetven tagját és több hívét pedig azzal vádolta meg egy görög bíróság, hogy bűnszervezethez tartoznak.
A felmérések szerint jelenleg a szavazatoknak több mint hat százalékára számíthat, és mindegyik parlamenti párt elhatárolódik az Arany Hajnaltól. Maga a párt vezetősége is azt hangoztatja, hogy „sem a megszorítások szolgáival, sem a bolsevikokkal” nem közösködik.
A görög választási rendszer meglehetősen sajátságos, mivel az a párt amelyik a legtöbb szavazatot szerzi automatikusan 50 mandátumot kap a 300 fős törvényhozásban. 238-at osztanak el a körzetek két szintjén (56 minor kerület és 13 major kerület), további 12 hely pedig az országosan összesített eredmények alapján kerül kiosztásra.
A választások előtti legfőbb téma az euróövezethez való viszony volt, de mostanra mindegyik párt egyetért abban, hogy a kilépésre semmi szükség. Ciprasz korábbi álláspontját finomítva előrebocsátotta: fő célja a görög mentőprogram feltételeinek újratárgyalása, nem pedig az euróövezetből való kilépés.
Bizonyos elemzők mégis attól tartanak, hogy a görög választások visszaránthatják az euróövezetet a válságba. Bár a görög hazai össztermék az eurózóna gazdaságának csupán kevesebb mint 2 százalékát adja, egyes európai kormányok és befektetők szerint fennáll annak a veszélye, hogy ha Athén mégis távozna az eurózónából, az precedenst teremthetne a többi, megszorítási programot bevezető ország számára.
Ha beigazolódnak az előrejelzések, és az adósságteher egy részének lerázását is célul kitűző Sziriza vezetésével alakul kormány, a 2010-eshez hasonló nagy csatára van kilátás az eurózónán belül – jegyezte meg a The Guardian. Ciprasz egyebek közt azt is ígérte, hogy kormánya véget fog vetni a korrupciónak és a hagyományos pártok klientúraépítésének. Hétfőtől vége a nemzet megszégyenítésének és a külföldi parancsoknak, de elismerte, hogy a feladat nehéz.
A görög gazdaság számára fontos, hogy minél előbb megalakuljon az új kormány és ne maradjon sokáig irányítás nélkül a törékeny pénzügyi helyzetben lévő ország – állapította meg athéni riportjában az AFP francia hírügynökség.
„Ez nem Belgium, nem engedhetjük meg magunknak, hogy hónapokig kormány nélkül legyünk” – értékelte a helyzetet Vaszilisz Korkidisz, a Görög Kereskedelmi Szövetség elnöke. Korkidisz úgy látja, „nem is lehetne kedvezőtlenebb” a gazdasági hangulat a kereskedelemre nézve, a leárazások ellenére sem.
„Az, hogy megkezdődött a gazdasági stabilizáció, mindenekelőtt a kiváló 2013-as és 2014-es turisztikai szezonnak köszönhető” – állapította meg Jens Bastian közgazdász a Friedrich Ebert Alapítvány számára készült tavaly novemberi jelentésében. „A fellendülés első jelei nagyon törékenyek és nem eléggé terjedtek át a gazdaság minden ágazatára” – összegzi véleményét Bastian.
Elemzők szerint még ha a Sziriza nyeri is meg a választást, valószínűleg koalíciót lesz kénytelen kötni valamelyik másik párttal, s ezért rákényszerül majd, hogy felvizezze választási programját.