Az ukrán parlament csütörtökön hagyta jóvá az idei első, sorrendben pedig a negyedik részleges mozgósítást elrendelő törvényt, amelynek értelmében január 20-tól kilencven napon át kézbesíthetik a katonai behívókat 50 ezer tartalékosnak.
A megyei hadkiegészítő parancsnokság közlése szerint Kárpátaljáról háromezer 25 és 60 év közötti, katonaviselt férfi lehet érintett.
A besorozottak előbb pár hetes elméleti, majd gyakorlati kiképzésen vesznek részt, és a tervek szerint április elején vezénylik őket a hadműveleti övezetben kijelölt alakulataikhoz – ahogy a közemberek emlegetik: a vágóhídra.
A Magyarországgal szomszédos megyében élő mintegy 160 ezer fős magyarság számára azonban teljesen értelmetlennek tűnik, és idegennek hat az ország keleti végében zajló testvérháború. A mozgósítás hatálya alá eső magyar férfiak zöme éppen ezért szeretné elkerülni, hogy ágyútöltelék váljon belőle. Ennek egyik módját az egyszerűsített honosítás révén elérhető magyar állampolgárságban látják.
Elvben működhet az, hogy valaki ukrán állampogárként eelhagyja az országot, majd magyar útlevelével visszatér. Így az ukrán hatóságok számára külföldön tartózkodik. Ha azonban a magyar dokumentummal visszatér, akkor arra kell ügyelni, hogy az ember ne lépje túl az országban való tartózkodás 90 napos határidejét – éppen ennyi ideig tart a mostani mozgósítás. Ez a módszer azonban sok kockázatot rejt, hiszen felismerheti a hatóság, megállíthatják a katonák vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai, akik felelnek a behívókért. Mindenestre ez a trükk a legutóbbi sorozáskor sokakat kihúzott a csávából, de erre berendezkedni aligha lehet. Akinek pedig nincs magyar útlevele az ne is reménykedjen, mert annak megszerzése legalább fél év.
A másik – sokkal hatékonyabb – lehetőség a valós vagy fiktív Magyarországra költözés, a külföldön élőknek ugyanis a sereg nem tud behívót kézbesíteni. Ehhez viszont állandó magyar lakcím szükségeltetik, és a határ magyar oldalán több olyan élelmes vállalkozó is akad, akik 250-270 ezer forintért készek lakcímkártyával szolgálni a rászorulóknak.
Egyik sem megoldás viszont azok számára, akik Ukrajnában állandó, bejelentett munkahellyel rendelkeznek, őket ugyanis ott is elérheti a behívó.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan bejegyzett ukrajnai társadalmi szervezetként semmilyen jogsértésre nem buzdíthatja a magyar férfiakat. Zubánics László UMDSZ-elnök az Origónak elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban a jogkövető magatartás a leghasznosabb, a kárpátaljai magyarságra már úgyis több ukrajnai politikai erő próbálta meg rásütni a szeparatista billogot az autonómiatörekvések miatt.
Ha viszont bárkinek tudomására jut valamilyen járható kiskapus megoldás, és azt megosztja a sorstársaival, azzal másoknak is jót tehet – tette hozzá.
A besorozásra váró hadköteleseknek egyébként mindkét magyar érdekvédelmi szervezet igyekszik a tőle telhető legjobb jogsegélyt nyújtani. Az UMDSZ egy, a vonatkozó jogszabályokat tartalmazó kisokost kíván a napokban közzétenni, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pedig telefonos forródróton fogadja mindazok jelentkezését, akik bármilyen jogsértést vélnek felfedezni a mozgósítás végrehajtásában.