Nem találtak idegenkezűséget az argentin ügyész halálában

A hatóságok szerint nincs jele idegenkezűségnek az államfőt vádoló Alberto Nisman argentin ügyész halálában. Igaz, azt sem mondták ki, hogy öngyilkos lett. Vizsgálják, nem fenyegette-e valaki. Irániak után szaglászott.

Az argentin hatóságok szerint nincs jele annak, hogy idegenkezűség okozta Alberto Nisman ügyész halálát. Nisman korábban a nyomozás akadályozásával vádolta meg Cristina Fernández de Kirchner argentin elnököt, az AMIA Buenos Aires-i zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett véres merénylet ügyében folyó vizsgálattal kapcsolatban.

A férfi tíz éve dolgozott az ügyön, de vasárnap, néhány órával kongresszusi meghallgatása előtt, holtan találták lakása fürdőszobájában, fejében egy 22-es kaliberű golyóval. Holtteste mellett egy fegyver és egy töltényhüvely volt.

Belahajszolták?

Viviana Fein nyomozó ügyész szerint a boncolás előzetes eredménye arra utal, hogy nem idegenkezűség okozta Nisman halálát, de azt sem mondták ki, hogy öngyilkos lett. A Télam argentin hírügynökség szerint az ügyészség vizsgálni fogja, hogy a férfira nem gyakoroltak-e nyomást vagy nem fenyegették-e meg azzal a céllal, hogy öngyilkosságba hajszolják.

Alberto Nisman öt nappal halála előtt vádolta meg az elnököt azzal, hogy akadályozza a 85 halálos áldozatot követelő merénylet feltételezett iráni felelősei utáni nyomozást, amelyben az argentin igazságszolgáltatás több magas rangú iráni tisztségviselő, köztük Ahmad Váhidi volt védelmi miniszter és Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt államfő ellen adott ki nemzetközi elfogatóparancsot.

Az argentin kormány nevetségesnek nevezte az elnök és mások, köztük Héctor Timerman külügyminiszter ellen megfogalmazott vádakat. Timerman határozattan tagadta Alberto Nisman vádját.

Máig homályos ügyek

A húsz évvel ezelőtti Buaenos Aires-i pokolgépes merénylet a mai napig tisztázatlan - csakúgy mint az Izrael argentínai nagykövetsége ellen két évvel azelőtt elkövetett támadás, amelyben 29-en haltak meg -, az argentin igazságszolgáltatás azonban úgy véli, hogy Irán állt az AMIA elleni akció mögött. Az ügyészség nyolc iráni vezető kiadatását követeli.

Alberto Nisman azt állította, olyan telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek kerültek a birtokába, amelyek szerint Kirchner rendszere és az argentin hatóságok jól jövedelmező kereskedelmi szerződések fejében az elmúlt években engedtek az iráni zsarolásnak. Az ügyésznek vasárnap kellett volna a parlamentben benyújtania a vádakat alátámasztó bizonyítékokat.

Alberto Nismant 2004-ben Nestor Kirchner akkori államfő, a jelenlegi elnök néhai férje nevezte ki.