Terror Franciaországban: 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal

Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front vezetője jelentősen korlátozná a bevándorlást

Nem lehet kizárni, hogy a már most is a legnépszerűbbnek számító radikális Nemzeti Front további erősödése várható Franciaországban, de a kormány sikeres válságkezelése, és a jelenlegi politikai elit összezárása gátat szabhat ennek – mondták el az Origónak Franciaország szakértők a párizsi terrortámadás várható hatásairól. Franciaországban 2017-ben tartanak legközelebb elnök-és parlamenti választást, a 2014-es európai parlamenti voksolást a Nemzeti Front nyerte.

Az iszlámon gyakran élcelődő párizsi szatirikus lap elleni szerdai támadás szinte biztosan erősíti majd a bevándorlásellenes mozgalmakat Európa-szerte, és mélyítheti a vallási és etnikai identitás társadalombeli helyéről szóló „kulturális háborút” – írta értékelésében a Reuters brit hírügynökség.

Hasonlóan vélekedett az AP amerikai hírügynökség is, amely azt írta: a támadás újabb támogatókat hozhat az Európa "iszlamizációjával" riogató mozgalmaknak, amelyek Dániától kezdve Németországon át Hollandiáig egyre nagyobb teret nyernek.

Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front vezetője jelentősen korlátozná a bevándorlást Forrás: AFP/Patrick Kovarik

Le Pen népszavazást akar a halálbüntetésről

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, a halálbüntetés visszaállítása mellett foglalt állást abban az esetben, ha megnyeri a 2017-es elnökválasztást. „Személyes meggyőződésem, hogy a halálbüntetésnek szerepelnie kell a jogi arzenálunkban.” „Mindig azt mondtam, én a francia állampolgároknak megadnám a lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket egy népszavazás keretein belül” – tette hozzá.

A bejelentéssel kapcsolatban Soós Eszter Petronella politológus, Franciaoszág-szakértő az Origónak elmondta, 2012 végén a megkérdezettek 45 százaléka támogatta a halálbüntetést Franciaországban, és a tendencia a korábbi évekkel összevetve növekvő volt. A szakember a kezdeményezéssel kapcsolatban arra is rávilágított, hogy az alkotmány tiltja a halálbüntetést, így azt módosítani kéne, de erre csak a képviselőház és a szenátus háromötödös többségének az egyező szavazatára lenne szükség.

Zajlik a hajsza a feltételezett merénylők ellen Forrás: AFP/Dominique Faget

Egyre népszerűbbek a radikálisok

Mindezek alapján Le Pen nyugodtan előjöhetett ezzel a javaslatával, mivel annak nem lesz semmilyen következménye. Soós Eszter Petronella szerint mindezek mellett a terrortámadás óta egyértelműen megugrott Le Pen Facebook-oldalának kedvelőinek a száma. Ez azt mutatja, hogy a radikális politikus népszerűsége rövid távon akár még tovább is nőhet, de az események gyorsasága miatt messzemenő következtetéseket nem lehet levonni.

A Nemzeti Front elnökének malmára hajthatja a vizet az a vita is, amit a szocialisták kezdtek az elmúlt napokban arról, lehet-e együtt tüntetni a terroristák ellen a Nemzeti Front híveivel. Francois Hollande a nemzeti egység érdekében még Le Pennel is tárgyalt, azonban a szocialista párt több vezetője nem kíván együtt mutatkozni a radikálisokkal – vélekedett a Franciaország szakértő.

Teljes a készültség Franciaországban Forrás: AFP/Francois Lo Presti

Összezárhat az elit

Soós Eszter Petronella szerint a mostani franciaországi republikánus politikai elitje 4-5 pártból áll a mérsékelt jobboldaltól a baloldali radikálisokig. Őket egy dolog mindenképpen összeköti: a Nemzeti Front távoltartása a kormányzástól. Le Pen további erősödésének az lehet a következménye, hogy ez a republikánus elit még jobban összezár, és például úgy módosíthatják a választási rendszert, ami a radikálisok számára kedvezőtlen lenne. Ez egyébként nem idegen a francia belpolitikától.

Az elemző szerint nagy kérdés, hogy ez a politika nem lesz-e kontraproduktív, és nem erősíti-e a jövőben tovább a radikálisokat. Szintén Le Pen pozícióját erősíti, hogy a mostani szocialista kormány egyértelműen összekötötte a politikai jövőjét a munkanélküliség csökkentésével. Azonban az állástalanok száma folyamatosan növekszik, Francois Hollande népszerűsége pedig a mélyben van. A mostani helyzet sikeres kezelése azonban fordulatot is hozhat a támogatottságában – vélekedett a szakember.

A teljes francia politikai elit elszigetelné Marine Le Pent Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Ötödik hadoszlop?

Türke András István szerint nagyon rosszkor jött a mostani válság a nemrég kinevezett francia belügyminiszternek, ráadásul világossá vált, hogy elhibázott volt a szolgálatok tavalyi átszervezése. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, nagyon rossz volt a szolgálatok közötti információáramlás, hiszen kiderült, hogy ezek a terroristák már hosszú ideje a „radartérképen voltak.”

Francois Hollande francia elnök népszerűsége a mélyponton van. Kérdés, hogyan kezeli majd a mostani eseményeket Forrás: AFP/Patrick Kovarik

Bár a titkosszolgálatok átszervezése Sarközy alatt vette kezdetét, azzal, hogy Franciaország egyértelműen az Aszad-rezsim ellen lépett föl a szíriai válsában, elveszítette egyik legfontosabb titkosszolgálati szövetségesét.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, a merénylők célja az is lehetett, hogy a teljes nyugati világot összemossák a karikatúrákkal. Ha az effajta véleménynyilvánítás széleskörű lesz a sajtóban, könnyebb lehet a mérsékelt muzulmánokat a radikálisok táborába terelni. A tét, hogy a létre tudnak-e hozni egy ötödik hadoszlopot a mérsékelt muzulmánokból a nyugat-európai országokban.