A túszdrámák lezárulása után is érezhető a feszültség Franciaországban. Az egyik terrorista barátnője, Hayat Boumeddiene, aki szemtanúk szerint ott volt a kóser élelmiszerboltban, de elmenekült, azóta is szabadlábon van. A rendőrség szerint a nőnél fegyver van, és veszélyes.
Manuel Valls kormányfő is arra figyelmeztetett, hogy az ország példátlan terrorfenyegetéssel néz szembe.
Szemtanúk arról számoltak be, hogy Párizsban szerdán 11 óra 30 perckor két fekete csuklyás, Kalasnyikov gépkarabélyokkal felfegyverkezett férfi lépett be a Charlie Hebdo székházába, ezután mintegy harminc lövés hallatszott tíz perc alatt.
Az Origo tudósítása
Az Origo percről percre követte a franciaországi eseményeket.A fegyveresek azt kiabálták, hogy „megbosszultuk a prófétát”. A támadásról valaki egy szomszédos ház tetejéről videofelvételt készített, amelyen egy férfi azt kiáltozza, hogy „Allah Akbar!” (Allah a legnagyobb.)
A lap egyik munkatársa a L'Humanité című politikai napilapnak adott interjújában elmondta, ő engedte be a vállalat párizsi székházába a terroristákat. Corinne Rey éppen vissza akart térni a szerkesztőségbe, amikor az épület zárt, számkóddal védett kapuja előtt szembetalálta magát a csuklyás fegyveresekkel, akik rákényszerítették, hogy beengedje őket.
A terroristák agyonlőttek két rendőrt, az egyiket az épületben, a másikat a ház előtt, és autóval elütöttek egy gyalogost. A halálos áldozatok között volt a lap négy híres karikaturistája, a főszerkesztő, Stéphane Charbonnier (közismertebb nevén Charb), valamint a Cabu, Wolinski és Tignous név alatt publikáló szerzők is.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter közölte, három ember vett részt a terrortámadásban, akiknek kiléte egyelőre ismeretlen. A tájékoztatás szerint a hatóságok nagy erőkkel kezdték el keresni az elkövetőket, akik a Guardian című brit napilap információi szerint Párizs északi részébe hajtottak, ahol autót cseréltek.
A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében a terrortámadás miatt. Elsősorban az imahelyek, az üzletek, a sajtószékházak és a közlekedési eszközök védelmét erősítették meg, Párizst fegyveres rendfenntartók lepték el. Francois Hollande francia elnök már szerdán terrortámadásnak minősítette a vérengzést, és nemzeti egységre szólította fel Franciaországot.
A lap elleni terrorcselekményt világszerte számos vezető, köztük a magyar kormány és a pártok is elítélték, és a szólásszabadság elleni támadásnak minősítették.
Csütörtökre virradóra hét embert vettek őrizetbe a merénylettel kapcsolatban. Egy meg nem nevezett igazságügyi forrás azt mondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy valamennyien a terrortámadás elkövetésével gyanúsított, szökésben lévő Kouachi fivérek ismeretségi körébe tartoznak, és nők is vannak közöttük.
Lövöldözés robbant ki csütörtök reggel Párizs egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, de nem lehetett tudni, van-e köze az előző napi vérengzéshez, mindenesetre terrorcselekménynek minősítették az esetet a hatóságok. A tűzharcban egy rendőrnő meghalt, egy utcaseprő pedig életveszélyesen megsebesült. Három kisebb támadás is ért muszlim célpontokat Franciaországban. Áldozatok nem voltak.
Csütörtök délelőtt Franciaország északi részére szűkítették a hatóságok a hajtóvadászatot a párizsi terrorakció két elkövetője után, mert egy benzinkutas felismerte őket. A térségbe különleges rendőri egységeket vezényeltek.
A tragédia másnapján, amelyet Francois Hollande elnök nemzeti gyásznapnak nyilvánított, az egyperces csend alatt leállt a párizsi közlekedés, és számos üzemben szünetet tartottak a dolgozók. A némaságot az iskolákban is megtartották. A francia középületeken három napra félárbocra engedték a nemzeti zászlót. Egy perc néma csönddel emlékeztek meg csütörtökön a brüsszeli nemzetközi intézmények is a párizsi vérengzés áldozatairól.
A vatikáni Szent Márta-házban bemutatott szentmisén a merénylet áldozataiért imádkozott Ferenc pápa. „A párizsi merénylet elgondolkoztat azon, mekkora kegyetlenségre képes az ember!” – hangoztatta az egyházfő. A pápa aznap André Vingt-Trois párizsi érseket fogadja a Vatikánban az után, hogy szerdán a franciaországi imámokkal találkozott.
Patrick Pelloux, a Charlie Hebdo egyik szerkesztője közölte, hogy a hetilap a mészárlás ellenére a jövő héten is meg fog jelenni, mégpedig a szokásos 60 ezer helyett egymillió példányban. A lap gárdáját úgyszólván megtizedelték, a 12 halálos áldozat közül nyolcan újságírók és karikaturisták voltak, és életét vesztette a főszerkesztő is.
A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a terrortámadással. A szólásszabadságot támogató üzenetek mellett számos lap a tragédia politikai következményeire hívja fel a figyelmet. Az arab világ sajtójának egy jelentős része amiatt aggódik, hogy a merénylet miatt fokozódni fog az iszlámellenesség a nyugati országokban.
Az Iszlám Állam ugyanakkor hősöknek nevezte a merénylet tetteseit a szélsőséges szervezet rádióállomásának egyik műsorában. „A dzsihádista hősök tizenkét újságírót öltek meg, és a Charlie Hebdo további tíz munkatársát sebesítették meg azért, hogy bosszút álljanak rajtuk Mohamed prófétáért” – közölte az al-Bajáni rádió egyik műsorának kivonatában.
Franciaországban összesen 88 ezer katonát és rendőrt mozgósítottak, és ezen belül 9650-et a párizsi térségben – közölte csütörtök esti sajtótájékoztatóján a francia belügyminiszter. Bernard Cazeneuve hozzátette, hogy minden lehetséges eszközt bevetnek az elkövetők elfogására. A kutatásban helikopterek is részt vettek, a különleges egységek tagjai pedig házról házra fésülték át 20 négyzetkilométeres körzetben a településeket.
Péntek délelőtt a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni merénylet feltételezett elkövetői menekülésük közben tűzpárbajt vívtak az őket üldöző rendőrökkel Párizstól északra, majd behatoltak egy nyomda telephelyére, és ott túszt ejtettek. A hatóságok körbevették az épületet.
Volt kapcsolat a Charlie Hebdo elleni szerdai merénylet és a csütörtökön Párizs egyik déli elővárosában, Montrouge-ban végrehajtott lövöldözés elkövetői között – erősítette meg még csütörtökön a francia rendőrség. Az I-télé hírtelevízió értesülése szerint a Charlie Hedbo elleni merénylet egyik gyanúsítottja, Chérif Kouachi 2004-ben ugyanabban az Irakba dzsihádistákat küldő csoportban tevékenykedett, mint a montrouge-i lövöldöző, akit péntek reggel azonosítottak a hatóságok.
Pénteken Párizs keleti részén egy fegyveres legalább öt túszt ejtett egy kóser élelmiszerboltban. Egy másik rendőrségi tisztségviselő azt mondta, több ember megsebesült, amikor a túszejtő lövöldözni kezdett az üzletben, az érintettek azonban el tudtak menekülni, és orvosi ellátáshoz jutottak. A vincennes-i elkövető azzal fenyegetőzött, hogy megöli a túszait, ha a hatóságok megrohamozzák a Dammartin-en-Goele településen magukat elbarikádozó Kouachi fivéreket.
Pénteken kora délután két párhuzamos akcióban megölték a Charlie Hebdo elleni merénylet elkövetésével gyanúsított fivéreket, valamint a párizsi kóser vegyesboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest.
A két testvér, Chérif és Said Kouachi négy óra körül fegyvereikkel tüzelve megpróbáltak kitörni a nyomdából, ahol hét órával korábban elbarikádozták magukat Dammartin-en-Goele településen. Nem sokkal korábban az épület tetején rendőrségi rohamosztagosok voltak láthatók, majd több robbanás hallatszott. A dzsihádisták által túszul ejtett fiatalember sértetlenül kiszabadult.
Ezzel szinte egy időben végeztek a Párizsban egy kóser boltban túszokat ejtő iszlamista fegyveressel is. Rendőrségi források szerint azonban az akcióban négy túsz is életét vesztette, négyen pedig kritikus állapotban vannak. Feltételezések szerint ugyanez a szélsőséges ölt meg egy rendőrnőt csütörtökön Párizsban.