Az utolsó utáni esély Kelet-Ukrajnában

- HORIZONTAL WAR WAR AND CONFLICT POLITICAL CRISIS REBELLION WINTER MILITIAMAN SEPARATIST BATTLE PATROL REBEL STREET CITY CIVILIAN POPULATION ARREST HANDS IN THE AIR SNOW
TOPSHOTS Two pro-Russian seperatists stop a man holding his arms up in the eastern Ukrainian city of Uglegorsk, 6 kms southwest of Debaltseve, on February 19, 2015. The leaders of Ukraine, Germany, France and Russia on February 19 pledged to try to save a tattered ceasefire in eastern Ukraine despite violations -- including the storming of a key town by pro-Russian rebels. AFP PHOTO / VASILY MAXIMOV
Vágólapra másolva!
Az egy évvel ezelőtti vérengzés áldozatairól emlékeztek meg pénteken a kijevi Majdanon. Kelet-Ukrajnában azonban nem ekkora a csend: a minszki megállapodás óta Debalceve környékén folyamatosan sérül a minszki egyezmény – kijevi közlés szerint pénteken két ukrán katona halt meg. Egy katonai szakértő szerint az oroszok lépéseit félrekalkuláló EU utolsó esélye az lehet, ha békefenntartókat küld a térségbe.
Vágólapra másolva!

Az Európai Unió „teljesen félreértette” az ukrajnai válság előjeleit, és „holdkórosként sétált bele” a jelenlegi válsághelyzetbe – állapítja meg a brit parlament felső kamarájának EU-ügyi szakbizottsága által összeállított, pénteken ismertetett átfogó elemzés.

A Lordok Házának 123 oldalas, kritikus hangvételű helyzetértékelése szerint úgy tűnik, hogy sem Brüsszel, sem az EU-tagállamok diplomáciai szolgálatai nem vették észre a figyelmeztető jeleket. A londoni bizottság szerint

A Lordok háza is észbe kapott Forrás: AFP/Toby Melville

A brit felsőház megállapításai nem sokkal az után láttak napvilágot, hogy David Cameron brit miniszterelnök Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével találkozva az ilyenkor szokásos „mély aggodalmát” fejezte ki a kelet-ukrajnai szakadároknak a február 12-én szentesített második minszki megállapodás óta tapasztalt hadmozdulatai kapcsán. A két politikus szerint Brüsszelnek világosan Moszkva tudtára kell hoznia, hogy a békére csak úgy lesz esély, ha Oroszország visszafogja a szeparatistákat.

Inkább mossák kezeiket

Jó esély van azonban arra, hogy a népköztársaságokkal fenntartott viszony ügyében az oroszok továbbra is mossák majd kezeiket, mondván, ők közvetlenül nem támogatják őket. Ha másból nem is, Vlagyimir Putyin budapesti szavaiból muszáj erre gyanakodni, az orosz elnök ugyanis kedden „traktorosoknak és bányászoknak” nevezte a szakadárokat, vagyis megint csak arra utalt, hogy semmi közük hozzájuk.

Vlagyimir Putyin Budapesten is tagadott Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Ennek némileg ellentmond, hogy a minszki megállapodásban nevesítve is a térségből való kivonásra ítélt Tornado-S rakétarendszerek csak Oroszországban állnak hadrendben, vagyis Moszkvának szükségképpen támogatnia kellett az oroszbarát erőket Kelet-Ukrajnában – utóbbi megállapításra egyébként még a múlt héten hívta föl a figyelmet a Finn Külügyi Intézet.

De hogy még bonyolultabb legyen a képlet, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a maguk részéről Ukrajna határain belül képzelik el a rendezést, vagyis a Krímhez hasonló „zöld ruhás” annexió kizárható.

Ukrán katonák kivonulóban Forrás: AFP/Anatolii Stepanov

Porosenko kérése az utolsó esély

Eközben nagy visszhangot keltett az orosz sajtóban az ukrán elnök csütörtöki javaslata, miszerint ENSZ-felhatalmazással európai uniós rendőri missziónak kellene felügyelnie a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodás betartását. Petro Porosenko azt is mondta, hogy „nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a minszki megállapodásnak (a szerződés igencsak kérdéses pontjairól itt írtunk bővebben).

A tűzszünet sajátos értelmezése Forrás: AFP/Vasily Maximov

A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap tudomása szerint Porosenko javaslatát is megvitatják az európai országok vezetői vasárnap Kijevben, ahol megemlékeznek az egy évvel ezelőtti Majdan-tüntetések halálos áldozatairól.

Valentyin Badrak, az egyik orosz katonai kutatóközpont vezetője azt mondta a napilapnak, az ukrán hatalom minden tőle telhetőt megtett, hogy megakadályozza egy nagyobb háború kitörését. Úgy fogalmazott:

További nehézség azonban, hogy még ha az unió eleget is tesz Porosenko kérésének, az oroszoknak ez valószínűleg nem fog tetszeni. Legalábbis közvetve erre utalt Alekszander Lukasevics orosz külügyi szóvivő, aki szerint a minszki megállapodás alapján kell a konfliktust rendezni, márpedig az nem rendelkezik kéksisakosokról. Áthidaló megoldás lehetne, ha orosz békefenntartókat is bevonnának, ezzel azonban azt kockáztatják, hogy Donyeck és Luhanszk megye a moldovai és grúziai szakadár oroszbarát területek sorsára jut: Transznisztriában, Abháziában és Dél-Oszétiában év(tized)ek óta „ottfelejtett” orosz békefenntartók jelentik a befagyott konfliktus zálogát.

De miért pont Debalcevénél sérül a tűzszünet?

A város fontosságát jól mutatja, hogy az elmúlt napokban – a második minszki megállapodás dacára – csaknem a teljes, a régióban harcoló ukrán hadtest, valamint önkéntes csapatok is részt vettek a város védelmében. Debalceve a kelet-ukrajnai régió legfontosabb Kijev-párti támaszpontjának számított; pontosan a szakadárok két fő bázisa, Donyeck és Luhanszk között helyezkedett el félúton, és bár a környező településeket hamar elfoglalták, Debalceve hónapok óta állta az ostromot. A szakadárok által ellenőrzött területre mélyen beékelődő erőd elfoglalásával a két szakadár csoport egyesülni tud, az oroszpártiak egységes frontvonalat alakíthatnak ki Ukrajna ellen.

A város emellett fontos vasúti és közúti csomópont is, az ott átmenő vasútvonal köti össze Donyecket és Luhanszkot, sőt, az orosz hátországgal is, a vasútvonal egyik állomása az oroszországi Rosztov-na-Donu városa. A teljes vonal ellenőrzésével Moszkva jóval több fegyvert és katonát juttathat el a felkelők területeire, mint korábban.

Debalceve környéki látkép Forrás: AFP/Vasily Maximov

Debalceve elvesztése várhatóan hivatalosan véget vet a második minszki tűzszünetnek is. „A debalcevei események azt mutatják, hogy egyértelműen megszegték a tűzszüneti megállapodást, melyet a múlt héten írtak alá. A szeparatistáknak és az oroszoknak be kell tartaniuk a fegyvernyugvást és vissza kell vonni csapataikat” – hangsúlyozta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Korábban hasonló forgatókönyv játszódott le a donyecki repülőtér ostromakor: a repülőtéren és környékén hetekig súlyos harcok folytak, végül az oroszpárti csapatok az első (és a csata hatására felbontott) minszki tűzszünet alatt foglalták el.

Eközben a Majdanon

A kelet-ukrajnai fejleményekkel párhuzamosan az ukrán fővárosban ma több ezren emlékeztek a majdani vérengzés áldozataira. A kijevi Függetlenség téren egy évvel ezelőtt nagyjából száz Európa-párti demonstrálót lőttek agyon a karhatalmi erők; az áldozatok pontos számára azóta sem derült fény.

Az azóta feloszlatott Berkut vérengzésének áldozataira emlékeztek Forrás: AFP/Sergei Supinsky

A több hónapon át tartó tiltakozás azután kezdődött, hogy 2013 novemberében Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban közölte, nem írja alá az Európai Unióval tető alá hozott társulási szerződést. Megfigyelők szerint ennek hátterében Moszkva ellenkezése és nyomása állt – amit a Nyugat, legalábbis a brit felsőház idézett jelentése szerint, alaposan alábecsült.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!