Az amerikaiak 57 százaléka nem ért egyet azzal, ahogyan az elnök kezeli az Iszlám Állam jelentette veszélyt, ami jelentős változás szeptemberhez képest, amikor még csak 49 százalékuk osztotta ezt a véleményt.
A CNN és az ORC közös felmérésének az eredményéből az is kiderült, hogy egyre több amerikai, immár a megkérdezettek 58 százaléka véli úgy: nem érik el a hatásukat a dzsihádisták elleni katonai akciók. Még a demokrata érzelműek 46 százaléka is osztja ezt a véleményt.
A közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak egyre inkább úgy vélik, hogy harcoló szárazföldi egységeket kellene küldeni a terrorista szervezet ellen – márpedig Barack Obama elnök ezt a lehetőséget az első perctől kezdve kategorikusan elutasítja.
Novemberben még a megkérdezettek 43 százaléka támogatta amerikai katonák küldését, míg 55 százalékuk ellenezte ezt; a legfrissebb eredmények szerint az előbbiek aránya az eddigi legmagasabbra, 47 százalékra emelkedett. Igaz, még mindig minden második amerikai ellenzi a szárazföldi egységek bevetését.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását sürgette a líbiai nemzetközi beavatkozáshoz Abdel-Fattáh esz-Szíszi, Egyiptom elnöke kedden, egy nappal azután, hogy egyiptomi harci gépek támadták az Iszlám Állam állásait.
Az egyiptomi harci gépek tíz kiképző központot, illetve raktárt lőttek Derna közelében megtorlásképpen a 21 kopt lefejezéséért – mondta el a CNN-nek Szameh Sukri külügyminiszter.
Az egyiptomi államfő a francia Europe 1 kereskedelmi rádiónak adott interjújában „befejezetlen küldetésnek” nevezte a 2011-es líbiai nemzetközi katonai beavatkozást, amely véget vetett az országot évtizedeken keresztül irányító Moammer Kadhafi uralmának.
Líbiában jelenleg két kormány és két parlament működik, a központi vezetés képtelen volt kiterjeszteni uralmát az ország egészére, és nem tudta lefegyverezni vagy irányítása alá vonni a forradalom idején verbuválódott különböző irányzatú fegyveres csoportokat.