Tóásó-ügy: Nyolc évet kapott az egyik vádlott

Terrorizmusban való bűnrészesség miatt nyolc év börtönre ítélték pénteken Bolíviában az úgynevezett terroristaper egyik vádlottját; az ügy 38 további vádlottja közé tartozik a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd.

Az ügy 2009 áprilisában pattant ki, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, a román és magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot, akik az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt azóta is vizsgálati fogságban vannak.

A per még tart

A per még nem fejeződött be. Az egyik vádlott, az Öregnek (El Viejo) is nevezett Ignacio Villa Vargas esetében azonban rövidített eljárást folytattak le, mert - a vádlottak nagy részével ellentétben - ő bűnösnek mondta magát. Az ő ügyében hirdettek most ítéletet Santa Cruzban - derül ki Ramiro Guerrero államügyész közleményéből.

Létezett egy szakadár mozgalom

Az ügyész szerint a bírói döntés azt bizonyítja, hogy a vádnak igaza van, és Santa Cruz térségében létezett egy szakadár mozgalom, "amely bűncselekmények sorozatát követte el". Utóbbiak közé tartozik szerinte az a robbantás Julio Terrazas Sandoval bíboros házánál, amelyet mások mellett Vargas számlájára írnak.

Az ellenzék szerint kitalálmány

A bolíviai ellenzék szerint a terrorista összeesküvés egész koncepciója csupán a kormány kitalálmánya, amelynek fő célja, hogy jogilag meghurcolják és ezáltal politikailag ellehetetlenítsék a Santa Cruz-i autonómiáért küzdő helyi vezetőket.

A terroristaügy bolíviai kezelését és a vádlottakkal való bánásmódot számos nemzetközi bírálat érte. Tóásó Előd esetében például ENSZ-illetékesek és a magyar kormány is sürgette, hogy szabadlábon védekezhessen, hiszen a bolíviai törvények szerint is legfeljebb három év előzetes letartóztatás után szabadon kellett volna bocsátani.