Belgrád nem kér a NATO-ból
![LAVROV, Szergej Moszkva, 2014. december 18.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja szerb partnerét, Ivica Dacicot Moszkvában 2014. december 18-án. (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)](https://cdn.origo.hu/2023/12/mUtN8X_qbhNWzJAdC_p74xf0UH2C_Dn9rMDYeCetAiU/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzMzYWQ3ZmYzYTBlNzRjYThhYzU5MmFmNjY4NzhmNjNl.webp)
A szerb diplomácia vezetője felidézte, hogy Belgrád a közelmúltban írta alá az Egyéni Partnerségi Akciótervet (IPAP), amely a lehető legmagasabb fokú együttműködés a NATO és egy olyan ország között, amely nem kíván csatlakozni ehhez a szövetséghez. Szerbia 2006 óta tagja volt a NATO Partnerség a Békéért programjának.
„Erre a megállapodásra nem szenzációként kell tekinti, nem a csatlakozáshoz való közeledésként kell kezelni” – fogalmazott Ivica Dacic. Leszögezte: a szerbiai kormánynak az az érdeke, hogy jó és partneri kapcsolatokat építsen ki mindenkivel.
A NATO-tagság folyamatos témát képez a szerb politikában, Ivica Dacic például másfél éve is a katonai semlegesség mellett kardoskodott, és akkor azt mondta: „ha ez a kérdés felmerül, akkor a lakosság dönt majd népszavazással.”
Szerbia jogelődje, Jugoszlávia a hidegháború idején is tömbön kívüli politikát folytatott, és az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője volt.
A NATO 1999-ben bombázásokkal kényszerítette arra Jugoszláviát, hogy leállítsa a vérontást Koszovóban, így nem meglepő, hogy az utóbbi évek közvélemény-kutatásai szerint Szerbia lakossága ellenzi hazája belépését a katonai tömbbe.
Korábban arról írtunk, hogy csökkentették a sztrájkot folytató tanügyi dolgozók februári fizetését, jelentette be Jasna Jankovic, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának (USPRS) szóvivője, aki ugyanakkor közölte: emiatt hétfőn, március 23-án egész napos munkabeszüntetéssel radikalizálják a sztrájkot. Déli szomszédunknál több társadalmi csoport is hosszú ideje sztrájkol.