Nyíltan beszélt Vlagyimir Putyin a Krím elszakításáról

Putyin: Nem hagyhattuk sorsára ezt a területet

Közvélemény-kutatás előzte meg a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 televízióban közölt interjúrészletben, amelyet a BBC orosz nyelvű portálja ismertetett kedden.

Az orosz állami televízió hétfőn késő este sugározta az államfővel készült beszélgetés újabb részletét, amely a Krím - A hazatérés című dokumentumfilmből való. Vasárnap ugyancsak késő este vetítették a félsziget Oroszországhoz csatolásának 1. évfordulójára szánt film első előzetesét. Ebben az orosz elnök nyíltan beszélt arról, hogyan adott parancsot egy éve a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítására.

A helyzet úgy alakult

A hétfői interjúrészletben Putyin azt mondta, hogy szűk körben, a titkosszolgálati vezetők és a védelmi miniszter jelenlétében jelentette be a Krím egyesítését Oroszországgal, a szocsi téli olimpia lezárását megelőzően, február 23-ra virradó éjjel. "Minden kollégámnak azt mondtam, a helyzet úgy alakult Ukrajnában, hogy kénytelenek vagyunk megkezdeni a Krímnek Oroszország kötelékébe való visszatérésével kapcsolatos munkát, mert nem hagyhatjuk sorsára ezt a területet és az ott élő embereket, hogy eltiporják őket a nacionalisták".

Putyin: Nem hagyhattuk sorsára ezt a területet Forrás: AFP/Ria Novosti/Alexei Druzhinin

Zárt közvélemény-kutatás készült

Az orosz államfő közlése szerint egy "zárt közvélemény-kutatás készült, amely nem volt kapcsolatban a Krím Oroszországgal való lehetséges egyesítésével", és ez azt mutatta, hogy az újraegyesítést a lakosság 75 százaléka akarta. A BBC orosz nyelvű hírportálja megjegyezte, hogy egyelőre nem világos, milyen közvélemény- kutatásról van szó, de az sem, hogy az mikor készült és ki által.

Lehetőséget akart adni az embereknek

"Számomra nyilvánvalóvá vált, ha hozzáfogunk az elcsatoláshoz, akkor azoknak a szintje és száma, akik akarnák, hogy ez a történelmi esemény megtörténjen, sokkal magasabb lesz" - magyarázta az orosz államfő a Rosszija 1 riporterének. "Az volt a végső cél, hogy lehetőséget adjunk az embereknek, hogy kifejezzék véleményüket arról, hogyan akarnak tovább élni (...) Elgondolkodtam magamban, ha az emberek annyira akarják, akkor legyen úgy" - emlékezett vissza Putyin a tavalyi eseményekre.

Egy éve

2014. február 22-én - miután a Kijevben több hónapon át tartó Nyugat-barát tüntetések véres összecsapásokba torkolltak - az ukrán parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics oroszbarát elnököt, aki elszökött a fővárosból, és Kijevben hatalomváltás zajlott le. Négy nappal később azonosító jelzéseket nem viselő, állig felfegyverzett kommandósok szállták meg a krími törvényhozást, és a rendkívüli ülésre összehívott képviselők megszavazták, hogy a lakosság népszavazáson döntsön az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának is helyet adó félsziget hovatartozásáról. Másnap, február 28-án Ukrajna már orosz "invázióról" beszélt, és arról, hogy kétezer orosz fegyveres érkezett a Krímbe, akik ellenőrzésük alá vonják a félsziget stratégiai létesítményeit.

Március 16-án volt a népszavazás

A népszavazást tavaly március 16-án rendezték a Krím félszigeten orosz fegyveresek felügyelete alatt, amit Putyin is elismert néhány héttel később. A hivatalos adatok szerint a szavazók majdnem 100 százaléka voksolt igennel a terület Oroszországhoz csatlakozására. Március 21-re Oroszország hivatalosan is elcsatolta a félszigetet. Ezt a lépést sem Kijev, sem a nyugati hatalmak nem ismerték el. A Rosszija 1 állami televízió munkatársai 8 hónapon át különböző helyszíneken forgatták a Krím elcsatolásának első évfordulójára időzített dokumentumfilmet.