Franciaországban a kormánypártból való kiábrándultság és a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) előretörése elemzők szerint ezúttal ténylegesen hárompártivá teheti az eddig a bal- és jobboldal által fémjelzett francia politikai életet.
A korábbiaktól teljesen eltérő rendszerben lezajló helyhatósági választásoknak országos szinten két nagy politikai tétjük van: hány megyét veszít el a baloldal, amely a 101-ből jelenleg 61-et irányít, és a március 29-i második forduló után a szélsőjobboldalnak mekkora befolyása lesz a megyei tanácsokban, amelyek évi 75 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodnak, jelentős szociális és vállalkozói támogatásokról, valamint infrastrukturális fejlesztésekről döntenek.
A pénteken nyilvánosságra hozott legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a Marine Le Pen által irányított Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával az élen végezhet a vasárnapi első fordulóban, a jobboldali és centrista ellenzék együtt 29 százalékra, míg a Szocialista Párt alig 19 százalékra számíthat.
Újdonság az is, hogy közel 4 ezerről 2054-re csökkent a választókörzetek száma, ahol a választók nem egy jelöltre, hanem egy nőből és egy férfiből álló párosra szavaznak annak érdekében, hogy mindkét nem egyenlő mértékben legyen képviselve a tanácsokban.
Ahhoz, hogy egy páros az első fordulóban mandátumot nyerjen, a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a második fordulóban már a relatív többség is elég. A második fordulóba az a páros jut be, amelyik a szavazatok legalább 12,5 százalékát megszerezte az első fordulóban.
A francia gazdaság stagnálása miatti kiábrándulást a kormánypártból és a januári párizsi terrortámadások miatti félelmet a jobboldali ellenzék - amely a baloldalhoz hasonlóan belső megosztottsággal küzd – nem tudta igazán kihasználni, miközben Marine Le Pen bevándorló- és iszlámellenes megszólalásai egyre inkább visszhangra találnak a gazdasági és társadalmi reformok áldozatainak körében.
Ennek ellenére a helyhatósági választásoknak a második fordulóban mégis Sarkozy lehet a nagy győztese, Francois Hollande szocialista államfő és pártja pedig a nagy vesztese. A baloldal várhatóan egyet sem tud elnyerni a jobboldaltól, 30-40 megyét viszont elveszíthet, miután a legtöbb helyen a szocialisták és a kisebb baloldali pártok a megosztottság miatt nem tudtak közös listát állítani, s külön-külön indítanak jelölteket.
A tartományi parlamenti választási kampány utolsó napja zajlik pénteken Andalúziában, amelyre idén szokatlanul nagy, országos figyelem irányul, mivel ez az első az idei választások sorában Spanyolországban; májusban általános helyhatósági, az év végén pedig parlamenti választások követik majd.
A spanyol belpolitikát 15 napja az andalúz kampány uralja, s ez köszönhető annak is, hogy az előrehozott választások két hónappal megelőzik az általános helyhatósági választásokat, az országos pártok pedig most egy helyszínre tudják koncentrálni erőiket.
A szocialistákkal szemben az úgynevezett ERE-ügy az, amelyet a politikai ellenfelek is szívesen felhoznak. Az andalúz kormány 2001 és 2011 között anyagi segítséget nyújtott nehéz gazdasági helyzetben lévő cégeknek, ám a támogatáshoz olyanok is hozzájutottak, akik arra nem voltak jogosultak. A bíróság szerint a finanszírozás átláthatatlan és önkényes volt. 136 millió euró (41 milliárd forint) közpénz után nyomoznak, és több mint 200 gyanúsított van az ügyben.
A Néppártnak a Gürtel-ügy miatt kell magyarázkodnia. A rendkívül szövevényes ügy egyik fő szála, hogy az ügyészség szerint Luis Bárcenas, a párt volt pénztárnoka évtizedeken át 5-15 ezer euróval (1 millió 500 ezer – 4 millió 500 ezer forint) egészítette ki több képviselő, köztisztviselő és funkcionárius fizetését magáncégektől származó bevételekből. Az ügy egyik fő kérdése, hogy finanszírozták-e ebből a kormánypárt működését.
Mariano Rajoy miniszterelnök az Onda Cero nevű rádiónak adott interjújában elismerte, hogy a korrupciós ügyek komoly károkat okoztak pártjának. Ám arra, hogy akkor miért indítanak a helyhatósági választásokon több olyan jelöltet is, akik gyanúsítottak bírósági eljárásokban, azt mondta, hogy a gyanúsítás nem feltétlenül egyenlő a bűnösséggel, és az egyes jelölésekről szóló döntés előtt minden esetben megvizsgálták a helyzetet.
A közvélemény-kutatások szerint a korrupciós ügyek ellenére a dél-spanyolországi tartományban vasárnap rendezendő választásokon az első két helyet a két nagy párt szerzi majd meg. Szocialista győzelmet jósolnak, abszolút többség nélkül.
Az elemzők szerint az lesz igazán érdekes, hogy az andalúz törvényhozásba bejutó pártok végül milyen megállapodásokat kötnek majd egymással. Az Andalúziában először induló radikális baloldali Podemos és a szintén újoncnak számító, magát középpártként definiáló Ciudadanos lehet a mérleg nyelve, így szerepük igencsak felértékelődik.
A szocialista párt 33 éve irányítja a Spanyolország legnépesebb tartományának számító Andalúziát.