A védelmi törvény módosítása azonban nem jelenti a tíz éve megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat felújítását. A sorozás nyilvántartásba vételt, a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítását jelenti, és nem a hadseregbe való bevonulást.
Újdonság, hogy a sorozás a múlttól eltérően már a nőkre is vonatkozna. A hadsereg lehetőséget kapna arra, hogy ne csak a hivatásos hadsereg katonáit, hanem aktív tartalékosokat is külföldi katonai misszióba küldhessen.
"A 18 évesek részvétele a rendszeres sorozásokon lehetővé teszi a hadseregnek, hogy objektív képet kapjon a lakosság egészségi állapotáról, illetve arról, hogy veszély esetén mennyire hajlandóak az emberek részt venni az ország védelmében" - jelentette ki az éjjeli kormányülés után Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter.
Egy közelmúltban készített országos felmérés szerint a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését a csehek 63 százaléka támogatja, míg 37 százaléka elutasítja.
A Stem Mark ügynökség által készített felmérés egyik meglepetése, hogy a fiatalabbakat, akiket a sorkatonaság bevezetése elsősorban érintene, több mint 70 százalékban támogatják az elképzelést.
A kötelező sorkatonaságot 2005-ben szüntették meg Csehországban. Azóta mintegy 20 ezer fős hivatásos hadserege van az országnak, míg az aktív tartalékosok száma 1200 fő. Ezt a számot szeretnék ötezerre növelni.
2005-ig a kötelező sorkatonai szolgálat időtartama egy év volt. A módosított védelmi törvény szerint, amelyet nagy valószínűséggel a parlament gond nélkül elfogad, a hadsereg a jövőben nyilvántartást vezetne a sorozottakról. Veszély esetén ez lehetővé tenné a gyorsabb mozgósítást. A magyar kormány nem tervezi a sorkötelezettség újra elrendelését, az ellenzéki pártok is inkább a szerződéses hadsereget fejlesztenék.