Alig burkoltan, egyenesen Benjamin Netanjahunak címzett ábrával igyekszik meggyőzni az Egyesült Államok Izraelt és a világot arról, hogy az Iránnal megkötött nukleáris keretmegállapodás, illetve a júniusban véglegesíteni tervezett szerződés inkább a Közel-Kelet stabilitását segítő lépés, mintsem egy atomfegyverrel rendelkező perzsa államhoz vezető út újabb állomása.
Ismert, a zsidó állam hevesen ellenzi a Teheránnal kötendő alkut, azzal érvelve, hogy szerződés legitimálná az iráni atomprogramot. Netanjahu ennek veszélyeiről szónokolt március elején a washingtoni kongresszusban – Barack Obama amerikai elnök távollétében –, és közelmúltbeli újraválasztása jelzi, hogy az izraeli közvélemény vevő a szavaira.
A kormányfő Iránnal kapcsolatos legemlékezetesebb alakítása azonban még 2012-ben történt, amikor az ENSZ Közgyűlése előtt egy meglehetősen elnagyolt, bomba alakú ábrával igyekezett bizonyítani: Teherán már csak egy évre van attól, hogy képes legyen atombombát előállítani.
Egy február végén kiszivárgott hírszerzési dokumentumból azonban kiderült: Netanjahu nem mondott igazat.
Washington most ezt a bomba-motívumot lovagolta meg, hiszen a Netanjahu-féle rajzhoz kísértetiesen hasonlító ábrán magyarázza el, mit nyer a világ az iráni nukleáris alkuval, és ennek hiányában milyen veszélyek fenyegetnének.
A Fehér Ház szerint a megállapodás nélkül folytatódna az urándúsítás Iránban, a dúsított urán tárolására nem lennének korlátozások, és – az uránércből nukleáris fűtőanyagot képző – centrifugák számára sem vonatkozna semmilyen előírás. Ezzel szemben, ha megegyeznek Teheránnal, az előző aggályok mind megoldódnának, egyúttal kizárnák, hogy a perzsa állam atomfegyverre tegyen szert.
Az aligha valószínű, hogy Izraelt ezzel sikerül meggyőzni, ám a fenti gesztus újabb tünete az Obama és Netanjahu közti, immár évek óta tartó feszült viszonynak, még akkor is, ha a demokrata washingtoni vezetés időről időre hangsúlyozza, hogy a két ország közti szövetségesi kapcsolat továbbra is megbonthatatlan.