Nyáron álcázták sífelszerelésnek a rakétákat

Fidel Castro és John F. Kennedy kölcsönösen nem szívlelték egymást

Történelmi pillanat volt, amikor néhány napja kezet fogott a kubai és az amerikai elnök. Ez az első államfői találkozó azóta, hogy 1961-ben megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok a két ország között. Baráti közeledésről lenne szó, amelynek fő célja az emberi jogok és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése? Vagy az Egyesült Államok csupán elvesztett pozícióit próbálja visszaszerezni a térségben?

Kuba és Amerika viszonya akkor indult enyhülésnek, amikor tavaly év végén a két elnök megállapodott a fogolycseréről, illetve kifejezték szándékukat az 1961-ben befagyott viszony normalizálására. Az Egyesült Államok hosszú ideig igyekezett politikailag is elszigetelni a gazdasági szankciókkal sújtott karibi szigetországot.

Elnyomó rendszer

Az USA számára hivatalosan a mai napig érzékeny pont, hogy a kubai vezetés miként viszonyul az emberi jogokhoz. A Human Right Watch 2014-es jelentése szerint Kuba "továbbra is elnyomja azokat az egyéneket, vagy csoportokat, akik kritizálják a rendszert".

Fidel Castrót éltető grafiti Kubában Forrás: AFP/Yamil Lage

Pozícióvesztés

Az elmúlt időszakban az amerikai vállalatok komoly pozíciókat vesztettek Latin-Amerikában, például Venezuelában vagy Argentínában. Ezért a szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a Kubához való közeledésnek leginkább pragmatikus okai vannak, és Obama adminisztrációját kevésbé foglalkoztatják az alapvető szabadságjogok.

A kongresszusi jóváhagyást igénylő kereskedelmi embargó teljes feloldására még várni kell.

Majdnem kitör a harmadik világháború

De miért nem álltak szóba egymással több, mint ötven évig? Fidel Castro 1959-ben ragadta magához a hatalmat Kubában. Azonnal belekezdett az amerikai kézben lévő vállaltok, szórakozóhelyek illetve földek államosításába, és magas importadót vetett ki az Egyesült Államokból érkező termékekre. Emellett Kuba egyre szorosabbra fűzte viszonyát a Szovjetunióval, amire az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal válaszolt, majd Kennedy elnök teljes embargót vezetett be.

Fidel Castro és John F. Kennedy nem szívlelte egymást wikimedia.com

Az embargó bevezetése és a CIA 1961-ben megkísérelt Castro elleni sikertelen puccskísérlete után Kuba katonai megállapodásokat kötött Moszkvával, és szovjet rakéták befogadását tervezte. Ez vezetett a kubai rakétaválsághoz.

Sífelszerelésnek álcázott atomtöltetek

A Szovjetunió az amerikai partoktól 90 mérföldre közepes hatótávolságú fegyvereket telepített, és azokkal akár a több ezer kilométer távolságban fekvő városokat fenyegetett. Egy szóbeszéd szerint az amerikai kémrepülők felvételeiből az derült ki, hogy a szovjetek sífelszerelésekkel álcázták a hajókon szállított nukleáris tölteteket – mindezt a nyári hónapokban.

A hidegháború legforróbb pontját végül az USA és Szovjetunió tárgyalása zárta le, az amerikai kubai kapcsolat viszont teljesen befagyott.

Szovjet tengerészek Kubában Forrás: RIA Novosti/Preobrazhenskiy

Konzerválódott indulatok

Az Egyesült Államok fő célja innentől Kuba gazdasági és diplomáciai elszigetelése lett, és ez nem változott a Szovjetunió felbomlása után sem. Washington 1992-ben és 1996-ban is törvényerejű rendelettel erősítette meg a Kuba elleni embargót, amely kimondta, hogy a korlátozások addig állnak fenn, amíg nem tartanak szabad választásokat a szigetországban, és Castro le nem mond.

A kubai vezetés 1,126 trillió dollárra becsülte az 1960-as évektől napjainkig fennálló embargóból származó állami veszteségét.

Az 1980-as években Kuba több latin-amerikai gerillamozgalmat támogatott: Nicaraguában a sandinistákat, Grenadán és El Salvadorban a baloldali erőket. Az Egyesült Államok erre felvette Kubát a terrorizmust támogató országok közé.

A szovjett K-323 atomtengeralattjáró Forrás: RIA Novosti/Mikhail Kuhtarev

Nem zökkenőmentes

Barack Obama 2009-es hivatalba lépése után mindkét ország óvatos, a közeledésre utaló lépéseket tett. Ám Kubában letartóztatták a Havannában segélymunkásként dolgozó Alan Grosst. A vállalkozó kommunikációs eszközöket és internethozzáférést biztosított egy helyi zsidó közösség számára, a kubai rezsim viszont azzal gyanúsította, hogy destabilizálni akarja az országot. 15 év börtönre ítélték.

Barack Obama ugyanakkor hitet tett amellett, hogy rendezi viszonyát a latin-amerikai térséggel. Ennek jegyében, a 2014. decemberi nagy bejelentés után számos engedmény született az Egyesült Államok részéről:

• Az amerikai polgárok előzetes engedély nélkül léphetnek Kuba területére.
• Az amerikai biztosító társaságok újra nyújthatnak egészségügyi-, élet- és utazási biztosítást kubaiaknak.
• Amerikai vállalatok újra befektethetnek Kuba területén.
• Az építőanyag szállítását újra a kubai vállalatok intézik.
• A kubaiak használhatnak amerikai bankkártyákat.
• Obama megfontolja, hogy Kubát levegyék a terrorizmust támogató országok listájáról.

Kuba is próbálkozik

2008-as beiktatása óta Raul Castro is hangsúlyozza a kubai reformok szükségességét. A kubai elnök átfogó gazdasági liberalizációs programba kezdett, és enyhített a személyes szabadságot érintő megszorításokon is.

Raúl Castro és Barack Obama Forrás: AFP/Mandel Ngan

Nagyobb szerepet kap a magántulajdon, decentralizálták a mezőgazdaságot, könnyítettek a kubaiak kiutazási feltételein, liberalizálták az ingatlanszektort, enyhítettek a kisvállalkozók terhein és több fogyasztási cikk vált elérhetővé a szigetország lakói számára.

A reformoknak köszönhetően, a már 2009-től kezdve növekedésnek indult a kubai magánszektor teljesítménye és a munkavállalók száma is.

Mit mondanak az emberek?

Egy idei közvélemény kutatás eredményei szerint az amerikaiak 63 százaléka támogatja a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét, és a megkérdezettek 66 százaléka egyetért a Kuba ellenes embargó beszüntetésének szükségességével. Egy másik, szintén idén lezajlott közvélemény-kutatás a kubaiakat kérdezte: a válaszadók 97 százaléka támogatja az Egyesült Államokkal való kapcsolat helyreállítását.