A spanyol inkvizíció ihlette az örmény népirtást

Örmények vonulnak a közeli Mezireh börtönébe fegyveres török katonák őrizetében. Oszmán Birodalom, Örményország, Kharpert, 1915. április.

Száz éve döntöttek Isztambulban a szultán birodalmában élő örmények kiirtásáról. A tömeges letartóztatásokból és deportálásokból 1,5 millió áldozattal járó vérfürdő lett, amit a világon mindössze húsz ország ismer el népirtásnak. Tudatos volt a vérengzés, vagy a háború okozta kaotikus állapotok szerencsétlen áldozatai lettek az örmények?

Több mint 1,5 millió örmény vesztette életét 1915 és 1923 között halálmenetekben és tömeges kivégzésekben. A Törökország keleti részéről deportáltak száma több ezerre tehető, gyakori volt a kínzás és a nemi erőszak.

Elismerik a népirtást

Száz évvel később az ENSZ 193 tagállama közül húsz ország ismeri el népirtásnak az örmények elleni atrocitásokat. A sort Uruguay kezdte 1965-ben, majd tíz évvel később Ciprus következett.

Halálmenetek és tömeges kivégzések - A képre kattintva galéria nyílik! Forrás: Wikipedia/Henry Morgenthau - Ambassador Morgenthau's Story Doubleday

Angela Merkel német kancellár szóvivője szerint Németország – ahol Európa legnagyobb, több mint ötmillió fős török közössége él – is csatlakozni fog a népirtást elismerő országokhoz. Az osztrák parlament kedden terjesztette elő az örmény genocídiumot elismerő törvényt.

Az érdek hatalma

Az örmény népirtás kérdése már a második világháború óta fontos kérdés az USA és Törökország kapcsolatában. Amerika közel-keleti jelenlétéhez szükséges volt egy helyi szövetségesre, ezért 1952-ben Törökországot felvették a mindössze három éve alakult NATO tagjai közé. Az USA számára Törökország – elsősorban regionális befolyása miatt – változatlanul a közel-keleti helyzet stabilizálásának kulcsa. A kapcsolat megromlása súlyos következményekkel járna, az Egyesült Államok ugyanis jelentős pozíciókat veszítene a térségben.

1915 áprilisa: örmények vonulnak Mezireh börtönébe katonák őrizetében Forrás: Wikipedia/ American Red Cross

Törökország szerepe a terrorellenes háború során különösen felértékelődött. Az Irakba és Afganisztánba légi úton küldött szállítmányok és katonák 70 százaléka Törökország légterén keresztül érkezik meg, nem is beszélve a földi szállításokról.

Bár Barack Obama és elődje, George W. Bush azzal kampányolt, hogy formálisan is elismerik az örmény népirtást, az egyik legfontosabb közel-keleti partnerükkel ápolt jó kapcsolat eddig fontosabbnak bizonyult.

Izrael–USA–Törökország

Ráadásul Izrael sem kockáztatja meg a Törökországgal, illetve Azerbajdzsánnal fenntartott stratégiai és kereskedelmi kapcsolatainak esetleges romlását azzal, hogy elismeri az örmény népirtást. Az amerikai zsidó közösség kitartóan lobbizik Washingtonban az ellen, hogy megszülessen egy, a népirtást elfogadó képviselőházi határozat az Egyesült Államokban. Izrael álláspontja azután sem változott, hogy Törökországgal 2010 óta fagyos a viszonya.

A Vatikán elítélte

Mehmet Gomez török vallási vezető erkölcstelennek és a keresztény értékrenddel összeegyeztethetetlennek titulálta Ferenc pápa néhány napja tett kijelentését. A katolikus egyház feje népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását. Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki nyilvánosan nevezte genocídiumnak 1,5 millió örmény meggyilkolását.

A Vatikánnak előbb a saját történelmét és lelkiismeretét kellene felülvizsgálni, mielőtt elítél valakit – mondta Mehmet Gomez, a törökországi Vallási Ügyek Igazgatóságának vezetője. Mehmet Gomez szerint Európa gyenge gazdasága és a bevándorlás problémájának megoldatlansága vezetett az erősödő iszlamofóbiához, amit szerinte ugyanolyan elbírálás alá kellene helyezni, mint az antiszemitizmust.

Ferenc pápa népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását Forrás: REUTERS/Tony Gentile

Törökország hivatalosan mindmáig nem ismerte el, hogy népirtás történt. Recep Tayyip Erdogan elnök tavaly ugyan elnézést kért az örmény kisebbségtől, de hozzátette: háborús körülmények uralkodtak, arra pedig nincsen bizonyíték, hogy az oszmán hatóságok parancsot adtak volna a kisebbségek szisztematikus kiirtására.

A török elnök 2015 januárjában egy pártatlan történészi bizottság felállítását javasolta az „örmény ügy” kivizsgálására. „Ha megállapítják felelősségünket a népirtásban, nem bújunk ki alóla” – mondta Recep Tayyip Erdogan. Az elnök azt is közölte, hogy a történészeket kész beengedni a levéltárakba.

Halálos sebesség

Adolf Hitler tömeges népirtása – ha számszerűleg eredményesebb volt is – lassú és vontatott volt ahhoz a halálos gyorsasághoz képest, ahogyan az ifjútörökök megszabadultak gyanútlan és hűséges örmény alattvalóiktól – írja a Rubikon.

Az atrocitások Isztambulban kezdődtek 1915. április 24-én az örménység vezetőinek, elsősorban az értelmiségieknek a deportálásával. A tömeges letartóztatások alól az asszonyok sem bújhattak ki. Frissen vágott faágakkal verték össze a meztelenre vetkőztetett foglyokat. Különös kegyetlenséggel bántak a papokkal: a körmeiket letépték, a fogaikat kiverték, a szakállukat leégették, a szemüket kivájták, mielőtt kivégezték őket.

Megpatkolták a foglyokat

A hadügyminiszter, Dzsevdet bej rendszerint megpatkoltatta örmény foglyait, majd addig táncoltatta őket, amíg össze nem estek. Az egyik török katonai vezető Henry Morgentheau amerikai követnek azzal büszkélkedett, hogy az ifjútörökök a spanyol inkvizíció módszereit tanulmányozták. 1915 nyarán megkezdődött az örmények tömeges deportálása a Szír-sivatagba. Az elhagyott örmény házakat kifosztották, az angorai (ma Ankara) örményeket darabokra vagdosták, és a húscafatokat a folyóba dobálták.

Anatólia és Kilíkia 2,5 milliós örmény lakosságából néhány év leforgása alatt 1,5 millió embert irtottak ki.