Ismerős terep az Európai Parlament plenáris ülése Orbán Viktor számára. A magyar miniszterelnök már többször is felszólalt Strasbourgban, minden alkalommal keményen támadták az európai képviselők. Azon sincs semmi meglepő, hogy a kormányfő a vita előtt egy nappal jelenti be, hogy részt vesz az ülésen: 2013-ban például kilencmillió forintért, különgéppel utazott a magyar demokrácia helyzetéről szóló Tavares-jelentés vitájára.
A keddi vita, Orbán Viktor részvételével, várhatóan 17 óra körül kezdődik. A vitát annak nyomán tűzték napirendre, hogy előzőleg az EP szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottsága vitát folytatott a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor által javasolt "napirenden tartása", illetve a menekültüggyel kapcsolatos magyar kormányzati megnyilatkozások, így a bevándorlási nemzeti konzultációs kérdőív kérdései kapcsán. Az Origo az eseményt élőben közvetíti a helyszínről.
Már négy éve sem kímélték Orbán Viktort az Európai Parlamentben, a magyar kormányfő akkor a soros magyar EU-elnökség programját ismertette Strasbourgban. Akkor már az ülés előtt jelezte szinte az összes párt frakciója, hogy nem ért egyet az új magyar médiaszabályozással. Ennek megfelelően a vita bekiabálásoktól sem volt mentes, az ülés vezetőjének többször is csillapítania kellett a kedélyeket és a hozzászólásokat a magyar elnökség programja felé terelni.
Orbán beszédének elején a parlament több képviselője leragasztotta a száját, feltehetően a magyar médiatörvény elleni tiltakozásul.
Orbán a médiatörvényt ért kritikákra indulatosan reagált és a magyar nemzet megsértéséről beszélt.
„Azzal fenyegettek, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el. Mi ez, ha nem a magyar nemzet megsértése?” – tette fel a kérdést a magyar kormányfő, aki az esti sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy rosszabb ülésre számított.
Jóval kevesebben voltak kíváncsiak Orbán Viktor júliusi felszólalására, amelyben a magyar elnökség eredményeit értékelte. A plenáris ülésen mindössze a képviselők tizede vett részt. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke méltatta a magyar kormány soros elnöki teljesítményét, a szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt. Az Orbán-kormány egyik legnagyobb kritikusa, Daniel Cohn-Bendit úgy fogalmazott:
a magyar miniszterelnök árt Európának, mert máshogy beszél külföldön és máshogy a hazájában.
Fél év sem telt el, és Orbán Viktor ismét az Európai Parlament ülésén találta magát, ezúttal azonban ő kérte, hogy felszólalhasson. A magyar kormányfő 2012 januárjában gondolta úgy, hogy meg kell védenie Magyarországot a testületben. Ekkor történt ugyanis, hogy az Európai Bizottság három ügyben is – jegybanktörvény, bírák nyugdíjazása, adatvédelmi biztos – miatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Az EP-képviselők szerdai ülésükön ízekre szedték a magyar kormány terveit, ezen jelent meg Orbán Viktor, miután felszólalási lehetőséget kért Martin Schultztól.
Az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke már azt is rendkívül bátor húzásnak nevezte, hogy a magyar kormány már azelőtt tájékoztatta a közvéleményt Orbán szerepléséről, hogy az EP azt formálisan visszaigazolta volna. Nem volt barátságosabb a hangulat a vitán sem, ahol három órán keresztül záporoztak a kritikák. A felszólalók egy része keményen bírálta, más részük védte a magyar kormányt, a leginkább az alapján, hogy ki melyik európai pártcsalád képviselője.
Daniel Cohn-Bendit zöldpárti képviselő például kiabálva ostorozta a magyar kormányt, azt állította, hogy Magyarországon kisebbségi csoportok élnek rettegésben, az új alkotmányról pedig nem volt érdemi vita.
Guy Verhofstadt szabaddemokrata frakcióvezető szerint a kormány hatalmas munkát végzett el, de rossz útra tévedt. Bokros Lajos arról beszélt, hogy az Orbán-kormány szőnyegbombázást hajtott végre, többen pedig elővették Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, aki az új bírói hivatal vezetője lett, de a fideszes Áder János az összes nő nevében a védelmére kelt.
Még kínai útját is lemondta Orbán Viktor, amikor a magyar belpolitikai helyzetet értékelő Tavares-jelentésről vitáztak a magyar képviselők az Országgyűlésben. Nem csoda hát, hogy
a kormányfő különgéppel utazott Strasbourgba
az erről szóló vitára, bár azt ő sem tudta megakadályozni, hogy a képviselők másnap elfogadják azt.
Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az után kezdett jelentést írni a magyar viszonyokról, hogy az EP 2012 februárjában határozatot fogadott el, amelyben „súlyos aggodalmát” fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban.
Ebben felszólította a magyar kormányt, hogy „maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított”, illetve „állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát”, vagy „biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt”.
Orbán a vitában megvédte álláspontját
és azzal érvelt, hogy az állásfoglalás sérti az alapító szerződéseket, sőt az Európai Unió szerinte "gyámság alá akarja helyezni Magyarországot".