Campbell rámutatott, hogy az új misszió vezetői az észak-atlanti szövetség polgári tisztségviselői lesznek, de a bázison egy katonai kontingensre is szükség lesz. A tábornok szerint
a NATO-erők támogatást nyújthatnak majd az afgán légierőnek és hírszerzésnek.
Szavai szerint korai még azt találgatni, hogy hány NATO-katona marad majd Afganisztánban, és hogy hol fognak állomásozni.
Campbell elmondta, hogy minden, 2016 utáni NATO-művelet független lesz attól a már elfogadott tervtől, aminek értelmében mintegy ezer amerikai katona marad az országban az Egyesült Államok kabuli nagykövetségének védelmére.
A szövetségi bázis létrehozásáról szó esett a NATO-külügyminiszterek május közepén megrendezett törökországi tanácskozásán és a védelmi miniszterek múlt heti brüsszeli egyeztetésén is.
A tárgyalások azt mutatják, hogy egyre nagyobb nehézségekbe ütközik Barack Obama elnök azon ígéretének betartása, miszerint 2017 januárjáig, vagyis a hivatalából való távozásáig az összes amerikai erőt visszarendeli Afganisztánból. Már visszalépett attól a korábbi tervéről, ami szerint a felére csökkentette volna a jelenleg ott állomásozó amerikai erők létszámát. Ehelyett, a tálibok és az Iszlám Állam jelentette fenyegetés miatt bejelentette, hogy a 9800 fős létszámot - a 13200 főnyi nemzetközi erők derékhadát - a jövő év elejéig változatlanul hagyja.
Az afgán kormányerők jelenleg a közép-ázsiai ország 10 tartományában harcban állnak a tálibokkal. Az amerikai-afgán biztonsági megállapodás értelmében az amerikai erők továbbra is rajtaütéseket és légicsapásokat indítanak az általuk veszélyesnek tartott célpontok ellen.