Orbán nyerésre áll az EU-val szemben

Orbán Viktor sajtótájékoztató az Európai Parlamentben 2015 május 19-én

Komoly vihart kavart az Európai Unióban a bizottság menekültügyi kvótajavaslata, ami a jelenlegi formájában már biztosan nem fog megvalósulni. Több nagy tagállam mellett a balti és a visegrádi államok is ellenzik a terveket, így Orbán Viktor éles fogalmazása egyáltalán nem járt komoly politikai kockázattal.

A jelenlegi állás szerint úgy tűnik, hogy semmi sem lesz abból az európai bizottsági javaslatból, amely kvóta alapján osztaná el az uniós menedékjogot jogszerűen igénylőket. Az Origo legfrissebb összesítése szerint tíz uniós országnak biztosan vannak fenntartásai a bizottság javaslatával szemben.

Kvótarendszert szeretne az Európai Bizottság a menekültek elosztásában Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Így mehet át

Ahhoz, hogy a javaslatcsomag törvényerőre emelkedjen, az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia azt. Ehhez egyrészt az kell, hogy a döntést az unió országainak 55 százaléka támogassa, továbbá az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az unió teljes lakosságának 65 százalékát.

A terv megakadályozásához így a lakosság 35 százalékát kitevő néhány nagy ország is elég lenne, egy további szabály alapján azonban három nagy ország magában még nem vétózhat, kell melléjük egy negyedik (akármekkora) is.

Már meg is bukott?

A 35% megvan, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország egyértelműen a bizottsági tervezet ellen szólalt föl.

És nincs kétség, vannak még további országok az ellenzők között. David Cameron véleménye nem okozott meglepetést, de Francois Holland Berlinben közölt álláspontja már jobban meglepte az uniós politikusokat.

Francois Hollande sem kér a brüsszeli tervekből Forrás: AFP/Ian Langsdon

A francia elnök szerint a gazdasági okok miatt bevándorló emberek „nem maradhatnak Európában”, a menekültstátuszúaknál a terhek „megosztására van szükség”.

Keményít Madrid

Még ennél is nagyobb meglepetést okozott a spanyol külügyminiszter, aki az egész javaslat felülvizsgálatát kérte Brüsszeltől. José Manuel García-Margallo szerint bajos lenne úgy vállalni menekültek befogadását, hogy közben nem tudnak nekik munkát biztosítani. A jobbközép madridi kormány aggodalma érthetőnek tűnik, mivel a választások előtt nem lenne könnyű elmagyarázni, miért engednek be újabb embereket, ha az országban 20 százalék fölött van az állástalanok aránya.

Hollande taktikázik

Franciaországban is részben hasonló indokok miatt mehetett neki a bizottsági tervezetnek Hollande. Az elmúlt években a kormányzó szocialista párt szavazóinak egy része a radikális Nemzeti Front táborába távozott. Az elnök keményebb retorikája akár azt a célt szolgálhatja, hogy a bevándorlásellenes húrokat pengetve két évvel a választások előtt erősítse a meglehetősen gyenge pozícióját.

Marine Le Pen bevándorlásellenes retorikája miatt keményedhetett Hollande álláspontja Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Belgium már mindent teljesített

Mindezek ellenére összességében a nyugat-európai államok többsége a bizottsági javaslat elfogadása mellett áll.

Belgium nagykövetsége azt közölte az Origóval, hogy az ország nem emel kifogást a bizottság tervezete ellen,

de azt pontosan tisztázni kell még, hogyan osszák el az unión kívül és már belül lévő menekülteket a tagállamok között. Brüsszel álláspontja szerint az ország már idén teljesítette a számukra előírt 409 főt, és további információkat kér a bizottságtól azok kezelése ügyében, akik már az unió területén vannak.

Nagy egyetértés

A 2004 óta csatlakozott államok között már jóval nagyobb az egyetértés a javaslattal szemben. Egyelőre Románia, Bulgária és Ciprus áll a támogatói oldalon, míg a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország egyértelműen elutasítja azt. Szlovénia hajlandó befogadni menekülteket, de a biztonsági szempontjait első helyen kezeli majd. Horvátországban a zágrábi belügyminisztérium azt állította, hogy a külügyminisztérium illetékes az ügyben, a külügyminisztérium szerint viszont a belügyminisztériumra tartozik a probléma megoldása.

Orbán Viktor nem vállalt nagy kockázatot a véleményével a bevándorlás ügyében Fotó: Szabó Gábor - Origo

Biztosra ment Orbán

Mindezek fényében Orbán Viktor erőteljes fellépése a kvótarendszer ellen egyáltalán nem járt komoly politikai kockázattal.

A kormányfő bevándorlásellenes szólamai így még inkább érthetőek, mivel egységes európai fellépéstől már biztosan nem kell tartania a tagállamok mély megosztottsága miatt. Ráadásul a miniszterelnök még azt is elmondhatja, hogy a visegrádi országok egységesen mellette vannak, és némelyik baloldali kormány is az ő oldalán áll.