Szijjártó: Jó ötlet volt Moszkvába menni

Budapest, 2015. január 30. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút ad a Magyar Távirati Irodának dolgozószobájában 2015. január 29-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Jól tettük, hogy miniszteri szinten jelen voltunk a hétvégi moszkvai eseményeken, különösen annak fényében, hogy az amerikaiak ismét asztalhoz ültek az oroszokkal. Erről Szijjártó Péter beszélt az Origónak. A külgazdasági és külügyminisztert a törökországi NATO külügyi csúcson arról is kérdeztük, hogy a minszki megállapodás betartásán kívül mire van még szükség az ukrán háború lezárásához, de nem lettünk okosabbak. Erre ugyanis még a NATO sem tudja a választ. Az viszont kiderült, miért jobb efféle rendezvényeken magyar külügyminiszternek lenni, mint egy-egy uniós csúcson.

"Magyarország szempontjából nagyon fontos, hogy hosszú kihagyás után elindultak az amerikai–orosz tárgyalások, mert az az érdekünk, hogy minél előbb véget érjen a kelet-ukrajnai háború, márpedig nélkülük ezt nem lehet lezárni" – ezt a külgazdasági és külügyminiszter mondta az Origónak a törökországi Antalyában, ahol szerdán kezdődött a NATO-tag- és tagjelölt országok külügyminisztereinek kétnapos csúcstalálkozója. Szijjártó Péter – a keddi szocsi egyeztetésre utalva – azt mondta: John Kerry amerikai külügyminiszter arról tájékoztatta őt és kollégáit, hogy

"a korábbinál konstruktívabb attitűdöt tapasztalt orosz részről", Moszkva pedig nyitottabbnak tűnik a megoldáskeresésben.

John Kerry derűlátóbb lett Forrás: NATO

A fejlemények ismeretében Szijjártó úgy látja, Budapest helyes döntést hozott azzal, hogy – öt másik uniós országhoz hasonlóan – legalább külügyminiszteri szinten jelen volt a moszkvai világháborús megemlékezésen, mert az orosz fél ezt nagyra értékelte.

Nehéz helyzetben van Moszkva

Felvetettük a miniszternek, hogy a szocsi találkozó elég váratlan volt – legalábbis annak fényében, hogy a keletukrán helyzet a minszki megállapodás februári aláírása óta olyan nagyon nem változott. Szerinte a közvetlen megbeszéléseknek két oka van: az egyik, hogy "a háborút senki sem szereti, a 21. században, Európában senkinek nem lehet érdeke", a másik pedig gazdasági természetű.

Szijjártó Péter interjút ad az Origónak Törökországban Forrás: Kovács Márton/KKM

"Annyira nem ismerem a belső viszonyaikat, hogy helytálló-e az a megállapítás: az orosz gazdaság tartalékai kimerülőben vannak, de a számok azt mutatják, hogy nehéz helyzetben vannak" – fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint a háborús felek elég pragmatikusak ahhoz, hogy belássák:

ha a helyzet tovább romlik Ukrajnában, az hamarosan visszafordíthatatlan lesz.

"Ennek érdekében az orosz félnek is változtatnia kell az eddigi nyugatellenes retorikáján" – tette hozzá kérdésünkre.

A Krím külön kérdés

Az is világos ugyanakkor, hogy a NATO egyelőre csak a minszki szerződés betartásáig lát – a szankciós politika is csak ennek teljesülése esetén lazulhat –, és hiába az uralkodó álláspont, hogy ez csak az első lépés, az utána következőt egyelőre senki nem tudja megmondani. Logikusnak tűnne a Krímről folytatandó vita, a külügyminiszter szerint azonban ezt Kelet-Ukrajnától külön kezelik.

Rébuszokban beszélt a NATO-főtitkár

Ukrajnán kívül a külügyi csúcs másik hangsúlyos témája Afganisztán. A miniszterek az előzetes várakozásoknak megfelelően megállapodtak abban, hogy a NATO a jelenlegi mandátumának lejárta után, vagyis 2017-től is marad az ázsiai országban, de már civil jelenléttel. Ezt Jens Stoltenberg főtitkár jelentette be, arról azonban nem beszélt, hogy ez pontosan mit jelent, arról pedig végképp nincsenek még elképzelések, hogy két év múlva hány embere lenne a szövetségnek Afganisztánban, és ennek milyen anyagi vonzatai lennének. Azt mindenesetre ő is elismerte, hogy hiába ez az első olyan év, amikor az afgán biztonsági erők tartják fenn a rendet, az ország továbbra is veszélyes hely. A hosszú távú megoldás csak politikai lehet, amely teljes mértékben Kabulon múlik, mondta a norvég politikus.

Különvélemény?

"Óvatosabb lennék annak kapcsán, hogy mikor váltsa fel a jelenlegi afganisztáni NATO-jelenlétet egy új típusú támogatás, mert az országban még mindig törékeny a helyzet" – válaszolta Szijjártó Péter, amikor Afganisztánról kérdeztük. Ahogy fogalmazott: nem siettetné az átállást, a kollektív bizonytalanság jegyében pedig még ő sem tudja, hogy a NATO-főtitkár által emlegetett civil jelenlét mennyibe kerülne Magyaroszágnak.

Afganisztán továbbra is veszélyes hely Forrás: AFP/Hamed Zalmy

Az viszont biztos – szerinte legalábbis –, hogy az afgán helyzet tartós stabilizálása (az ukrán háború lezárásával, illetve az Iránnal való megegyezéssel egyetemben) előfeltétele annak, hogy az Iszlám Állam ellen hatásosabban lépjen fel az amerikaiak vezette 62 tagú koalíció. Szijjártó Péter

nem várja, hogy utóbbiból egyszer NATO-misszó lesz, mert azzal azt kockáztatnák, hogy néhány résztvevő – például Oroszország – meggondolja magát.

Magyarországot ez a veszély nem fenyegeti, hiszen az Országgyűlés áprilisban kétharmaddal döntött arról, hogy legfeljebb 150 katonát küld iraki Kurdisztánba, amiért eddig "rengeteg elismerést kaptunk", bár a miniszter szerint ebből a szempontból a NATO mindig is jobb hely volt, mint például az EU.